Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - III. Zsuffa István: Hidrológiai adatok közötti kapcsolat vizsgálata grafikus úton
Hidrológiai adatok közötti kapcsolatok 353' Ha a AH = f(C*) függvénynek a vizsgált tartományon belül nincs relatív minimuma, akkor C* > 1 ill. С* < 0 súlyozási arányszámokkal is kísérletezünk. Az egységnél nagyobb súlyozási arányszámok megválasztásánál a AH = /(C*) görbe alakjától függően próbálkozunk mindaddig, míg a keresett relatív minimumot el nem érjük. 2. Négy és többváltozós kapcsolatok szerkesztése A H = f(x 1,x 2... x n) (16) négy- vagy többváltozós kapcsolatoknak statisztikai adatokból való meghatározása igen nehéz és a legtöbb esetben nem is egyértelmű feladat. A használt grafikus módszerek legtöbbjei háromváltozós, viszonylag egyszerűen megszerkeszthető kapcsolatból indul ki, és a háromváltozós összefüggésből kapott eredmények pontosságát kíséreli meg újabb változók figyelembevételével fokozni a) Az eltéréseket elemző módszer Az „eltéréseket elemző" módszernél (deviation method) [2] is első lépésként a Я = f(x 1, x 2) háromváltozós összefüggést ábrázoló görbesereget szerkesztik meg a függő változóvàl föltételezhetően legszorosabban összefüggő két független változó (x 1, x 2) segítségével. A szerkesztés alapjául szolgáló adatokat ábrázoló pontok és a ponthalmaz kiegyenlítő görbéi között észlelt eltéréseket nyilván a háromváltozós kapcsolat szerkesztésénél figyelmen kívül hagyott tényezők okozzák. A következő lépés tehát a megszerkesztett háromváltozós kapcsolat görbéitől észlelt eltérések és az eddig figyelmen kívül hagyott tényezők közül a függő változóval föltételezhetően a legszorosabb kapcsolatban levő független változó összefüggésének a vizsgálata. A A lH = /(x 3) (17) kapcsolatot természetesen ugyancsak grafikusan határozzuk meg, és a felrakott pontok valamint kiegyenlítő görbéi közötti „másodrendű" eltérést a következő, az eddig figyelmen kívül hagyottak közül föltételezhetően Я-val legszorosabb kapcsolatban levő független változóval kapcsoljuk össze: АШ = fix,) Ezt az eljárást aztán mindaddig folytatjuk, amíg az utolsó lépés eltérései és a figyelmen kívül hagyott tényezők között kapcsolat található. Az egyes lépések során természetesen előfordulhat, hogy valamelyik görbét nem jól húztuk meg, és így könnyen lehet, hogy az egyik változó vizsgálatánál észlelt eltérések már valamely előző lépés hibáiként adódnak. Az adatok, a fölrakott pontok és az egyes lépések utólagos ellenőrzésére és a görbék újabb és újabb javítására meg van a lehetőség. A leírt módszer kiválóan alkalmas a feltételeknek megfelelő többváltozós összefüggést ábrázoló többmezős koaxiális ábra megszerkesztésére. Ennek az Ezekiel által konstruált módszernek az alkalmazását egy hazai példán Szesztay Károly már régebben bemutatta [4]. 8 Vízügyi Közlemények
