Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon

340 Dabolczy János Súlyosabb következményekkel járt, hogy átszakadt Tarnaőrssel szemben a híd feletti szakaszon a jobb parti töltés, ahol a meghágást csurgások is súlyosbították. Ezen a szakadáson át a Tarna vizének nagy része a töltés mögött vonult le Jászdózsára. A kitört vizet a védelem megkísérelte Jászdózsa felett a vasúti töltéssel visszatartani, de ez csak ideig-óráig sikerült, mert rövid idő alatt hosszú szakaszon meghágta és több helyen át is szakította a vasúti töltést és a község 70—75%-a víz alá került. 9-én az esti óráktól kezdve a robbantással való jégelhárítás súlya a Jászberény alatti Zagyva szakaszra helyeződött át. Ügyszólván minden hídnál robbantással kellett átsegíteni a jeget. Jóllehet itt a bal part védelmének helyzetét megkönnyítette az a körülmény, hogy a jobb parton a városi Zagyva torkolat alatti árvízkapun a 16 000 kat. holdnyi jobb parti ártér elöntése a kora reggeli órákban elkezdődött és a déli órákban a Jásztelek alatti kapun való átömlés is éreztette hatását. Jászalsószentgyörgy, a Jászsági vízmű, Szászberek és azzal a Zagyva—Tisza jobb parti delta árterének védelme nagy erőpróbára tette a védekezést. Hosszú szakaszokon, Jászalsószentgyörgy—Szászberek között mintegy 7 km-es útszakaszon nyúlgáttal kellett védekezni. Súlyos probléma elé állította a védelmet a jobb parton, az elárasztott öblözetben fekvő Jánoshida védelme. Itt három nap alatt mintegy 8 km hosszú körgát épült, ami megmentette Jánoshidát az elöntéstől. Sok nehézséget okozott a védelem számára Újszász és azzal az Üjszász alatt Szolnokig húzódó Zagyvarékasi öblözet védelme. A jobb parti árvízkapukon átömlő víz elöntötte a Boldogházi, Csikosi tanyákat és 14-ére Üjszász alá érkezett, ahol egyesülve a Tápió árvízével az 1940-es vizet meghaladó szintet ért el. Az Üjszászt ENy-ról övező 1 km hosszú rossz anyagból épült, alacsony Tápió-torkolati (jobb parti) töltésszakaszon a víz már a tetőzés előtt színeit a koronával. Megfeszített munkával, a töltés emelésével, homokzsák terheléssel, hullámverés elleni védelemmel, kőszórással 16-ára a veszélyt elhárították. A védekezés során Tarnaőrs felett a meghágás ellen, főleg a bal parti területek védelmére hosszabb-rövidebb megszakításokkal 19 km-nyi nyúlgát, a betört vizek lokalizálására, illetőleg terelésére Tarnabód, Tarnazsadány, Nagyfüged védelme céljából 2—3 km-nyi terelőgát épült. A Zagyva bal partján az Alattyán alatti bal parti öblözet védelmére, Alattyán—Jászalsószentgyörgy között 4 kmnyi, Jászalsószentgyörgy—Szászberek között a' műúton 7 km-nyi nyúlgátat, Jánoshida védelmére 8 km-nyi körgátat kellett építeni. Nem lehetett azonban elkerülni, hogy a sok átömlés helyenként szakadássá ne fejlődjön ki. A mentett oldal felé irányuló átömlésekből 12 db, 210 m összhosszúságú szakadás keletkezett. (A Tarna jobb parti töltésen Tarnaőrsnél 1 db 40 m hosszú, az Ágói-ér jobb és bal partján 3 db 15 m összhosszúságú, a Tarnóca bal partján a torkolat felett 2 db 40 m összhosszú, a Zagyva bal partján Boldog felett 5 db 105 m összhosszú, a Zagyva jobb partján a szászbereki vasúti híd felett 1 db 10 m hosszú.) Az elöntések nagysága a Tarna és mellékvízfolyásainak átömléséből és szakadásából 17 700 kh-ra, a Zagyva átömlések és szakadásokból 18 900 kh-ra, összesen tehát 36 600 kh-ra tehető. * * * Az árvizek leérkezési ideje a Zagyva—Tarnavölgy sík vidéki részére olyan gyors, hogy itt mércekapcsolatok alapján olyan előrejelzéssel — mint a Duna, Tisza, vagy akár a Körösök völgyében, ahol megfelelő időelőnnyel az alsóbb mér-