Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon
A Zagyva— Tarna árvize 333 VII. ÁRVÍZ ÉS Áll VÉDEKEZÉS A ZAGYVÁN ÉS A TÁRNÁN DABOLCZI JÁNOS 9 1. Földrajzi, vízrajzi adottságok és meteorológiai viszonyok A Cserhát és a Mátra találkozásánál eredő 180 km hosszú Zagyva folyó a torkolatáig a Szuha, Heréd, Galga, Tarna és Tápió jelentékenyebb vízfolyásokat veszi magába. A Szuha és Heréd a Cserhát DK-i lejtőinek, a Galga és Tápió a Gödöllői dombvidéknek, a Tarna mellékfolyásaival, a Tarnócával, Benével, Gyöngyössel és Ágóiérrel a Mátra keleti és déli lejtőjének vizét vezeti a Zagyvába. Az 5777 km 2 teljes vízgyűjtőterületének mintegy 15%-a 100 m. A. f. alá eső sík vidék, 35%-a 100—150 m. A. f. közötti dombvidék, 50%-a 150 m. A. f. fölé eső hegy- és dombvidék. A Zagyvavölgy esése Hatvan felett 17,2—1,6 m/km, Hatvan— Jászberény között 0,6 m/km, Jászberény alatt 0,1 m/km. A Tarnavölgy esése pedig Tarnaméra fölött 4,2—1,2 m/km, Tarnaméra alatt 0,4 m/km. (7.1. ábra). Az esésnek megfelelően a Zagyva Hatvan fölötti, a Tarna Tarnaméra fölötti árvizeinek levonulása, illetőleg leérkezési ideje igen gyors, 12—16 óra. Jászberény, illetőleg a Tarna torkolat alatti árhullámok már ellapulnak, a Jászalsószentgyörgyi 35 km-es szakasz árvizeinek lefolyását pedig már a Tisza vízállása is erősen befolyásolja. A Tarnába Tarnaméra alá a Mátra déli lejtőjéről érkező patakok, a Tarnóca, Bene, Gyöngyös és Ágói-ér árvizeinek leérkezési ideje 8-—12 óra. Az árvizek és az árvizek levonulása szempontjából fontos adatok: A Zagyva 2%-os árvízhozama a Tarna torkolat felett 230, a torkolat alatt 370, a Tarna 2%-os árvízhozama pedig a torkolatnál 170 m 3/s, a meder visszaállítóképessége a Hatvan alatti szakaszon 120—140 m 3/sec. Az ártér szélessége: Apc—Hatvan között 0,2—0,6 km, Hatvan—Jászfényszaru között 1,0—2,0 km, jászfényszaruJászberény között 0,1—0,4 km, Jászberény alatt 4,0—5,0 km. A Tarna-ártér Kál—Jákóhalma között 3,0—4,0 km. A Zagyva—Tarnavölgy Apc, illetőleg a hatvan—miskolci vasútvonal alatti vízjárta területének ármentesítése igen kezdetleges. Az Üjszász alatti szakaszon 80—120 éves, a Hatvan és Jászberényi városi szakaszon 20—25 éves, a kál—jákóhalmiTarna-szakaszon a mellékvízfolyásokkal együtt 8—10 éves, az Apc-—Hatvan, hatvan—jászfelsőszentgyörgyi és a jászberény—újszászi szakaszon 3—4 éves gyakoriságú árvizek ellen vannak az árvédelmi gátak kiépítve. Ez utóbbi szakaszokon a védvonalat a kotrási depóniák, vagy azok között az 5 m-es vízoszlopmagasságig kiépített jelgátak képezik. A Jászberény alatti Zagyva jobb parti szakaszon ez a kiépítés is elmaradt, a Jászfelsőszentgyörgy—Jászberény közötti ártér pedig a keskeny, kis érdekeltségi területére való tekintettel egyáltalán nincs bevédve. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a számok inkább csak a bevédettség értékének a különbözőségét jellemzik, mint a gyakoriság meghatározását szolgálják. A Zagyván és Tárnán az árvízi valószínűségek számításához, az árvízi mennyiségek meghatározásához szükséges alapadatok — árvízmennyiség mérések — úgyszólván teljesen hiányoznak. A vízállásadatok súlya, értéke pedig az 1940 óta úgyszólván folyamatos vízrendezési és ármentesítési munkák, az árvizek levonulásánál előállott sok gátszakadás és elfolyás miatt annyira különböző, • Dabolczi János oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke.
