Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon

A Marcal és• a Rába árvize 329 ját, s a nyúlgátat rendkívül nehéz viszonyok között, részben átbukó vízben építették, sikerrel. A kiépített kb. 1000 m hosszú nyúlgát 20—80 cm magasságú vizet tartott. Hátráltatták a munkát a szállítási nehézségek. Bár a töltések koronáját a hótól időben megtisztították, az ennek ellenére felázott töltéskorona előbb a gépjárművek, majd részben a lovaskocsik számára is járhatatlanná vált úgy, hogy a védelemvezetés helyenként pallóból készült lóvontatású tálcákra rakva szállította a zsákokat a nyúlgátépítés helyére. A töltéskorona mentett oldalából a homokzsákok megtöltéséhez anyagot kitermelni sehol sem lehetett, részben a korona keskenysége, részben a talaj fagyottsága miatt. 6.2 ábra. A Marcal balparti töltésszakadása a Bőszedombi híd alatt Bild 6.2 Linksu/riger Deichbruch an der Marcal unterhalb der Brücke bei Bőszedomb A nagy erővel folytatott védekezési munkák ellenére március 14-én reggel a Marcal balparti töltés 4715 km szelvényében gátszakadás következett be, valószínűleg a töltés átázása következtében (6.2. ábra). A szakadás körülményeit vizsgálva meg kell állapítani, hogy a töltéskoronát a víz a szakadás helyén nem hágta meg. Mély kimosások nem keletkeztek, tehát altalajtörésről sem lehet szó. Egyedüli jelenség, amit észleltek, egy 2—3 ujjnyi tiszta vizű csurgás volt, melyet az őrök állandó megfigyelés alatt tartottak. Ez a csurgás a szemtanúk állítása szerint „egyik pillanatról a másikra emberderék vastagságúvá vált és a töltés néhány perc alatt átszakadt". Az ok tehát valószínűleg az volt, hogy az átázott töltésből a külső réteg erős átfagyása miatt a víz nem tudott kiszivárogni, robbanásszerűen egyszerre tört ki és ezzel a töltés átszakadását okozta. Súlyosbította a védekezők helyzetét a Marcal jobb parti töltésének nagymérvű átázása, s a hosszantartó lassú apadás miatt az átszakadás fokozódó veszélye. A védeiemvezetés a töltés mentett oldali lábának terhelésével és helyenként szádfalazással sikeresen hárította el a veszélyt (6.3. ábra ). Miután azonban számolni kellett egy jobbparti gátszakadás lehetőségével is, Gyirmot község védelmére lokalizációs vonalat építettek ki. További nehézségeket okozott a Marcal—Rába zugban felgyűlt víznek visszavezetése a mederbe és ugyancsak erőteljes hullámverés elleni védekezésre volt szűk-