Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon

'326 Sipos Béla VI. A MARCAL ÉS A RÁBA ÁRVIZE SIPOS BÉLA

8 1. Bevezetés A Marcal és Rába folyó 1963. év márciusában levonult árvize rendkívüli helyet foglal el e két folyó árvizeinek történetében. Mindkét folyón levonuló árvíz magassága meghaladta az eddig észlelt maximumokat. A Marcal árvize rendkívüli hidrológiai helyzet, a Rába árvize eddig még sohasem észlelt jéghelyzet következménye volt. A helyi időjárási okokat vizsgálva azonnal megállapítható, hogy az 1962—63. évi tél szélsőséges hőmérsékleti értékeivel és szokatlanul vastag, s magas víztartalmú hótakarójával a rendkívül zord 1913., 1929. és 1940—42. évek téli időjárásához hasonlítható. A Bakonyban és a móri dombvidéken már november végén 40—65 cm, a Dunazug-hegységben 20—25 cm, a Dunántúl többi részein pedig 15—25 cm-es hótakaró képződött. December végén és január első napjaiban a hótakaró GyőrSopron megyében, a Marcal vízgyűjtőterületének jelentős részén, valamint a Rába magyarországi vízgyűjtőjén nagy részben elolvadt, de a talaj fagyának részleges kiengedése miatt a hólé csak kis részben tudott elszivárogni. Jelentős része a talaj felszínén tározódott, s a január első felében bekövetkezett kemény fagyok alatt ráfagyott a talajra. Az ezt követő csapadékmentes időszakban a hótakaró nélküli talaj 60—70 cm vastagságban fagyott át. Erre a nagy vastagságban átfagyott, s jéggel borított talajra január második felében és a február elején bekövetkezett kiadós havazások folytán helyenként a sokévi átlagot meghaladó vastag hótakaró került. A hóvastagságok a Dunántúlon — növekvő víztartalom mellett — február hó végéig 40—60 cm-re emelkedtek. A Marcal és Rába vízjárására be folyást gyakoroló hazai vízgyűjtőterület fontosabb meteorológiai állomásainak az I. táblázatban összefoglalt néhány jellemző adata jól tükrözi e folyók rendkívüli árvízkialakulásának okait. A januári havi /. táblázat A Marcal és a ltúba vízgyűjtőjének hidrológiai adatai Sorszám Meteorológiai állomás Eltérés a havi középhőmérséklettól C° Hőmérsékleti minimum és időpontja Fagyos napok száma Csapadék havi átlag %-ában m/m Január Február Január Február Január Február Január Február 1. Pápa -4,5 -5,7 -17,8 1. 23 -26,3 II. 28 31 28 147 159 2. Gyór — 4,1 —5,6 -19,8 I. 18 -28,2 II. 28 30 28 113 100 3. Farkasgyepti -5,3 —4,9 -22,6 I. 17 -25,7 II. 28 30 28 173 138 4. Veszprém —4,4 —4,7 -19,3 I. 18 -22,0 II. 28 30 28 197 167 5. Zalaegerszeg -4,3 —4,8 -23,3 1. 16 -24,4 II. 2 30 28 172 150 6. Szentgotthárd -4,6 — 4,7 -25,8 1. 16 -22,9 II. 2 30 28 159 168 ' Sipos Béla oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvízvédelmi csoportjának vezetője.