Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - II. Az 1963. évi tavaszi ár- és belvizek Magyarországon

A középdunántúli ár- és belvizek 307 nak vehető. A Velencei tóba érkező 3 m

3/s-nél kisebb vízmennyiséget és a seregélyesi tóból távozó, 1,5 m

3/s-ra tehető csurgalékvizek változása ugyancsak elhanyagolható volt. Ezek a vízhozamok egyrészt önmagukban is csak legfeljebb napi 1 cm vízállásváltozást okozhatnak, egymás hatását pedig ellensúlyozzák. A vizsgálatnál a kiindulási alap tehát az, hogy a rendszerben levő vízmennyiség állandó (4.3. ábra). Az ábra jelölésével FA + F

2h

2 = V ahol F

1 = 28 km

2 a Velencei tó felülete, F

2 = 12 km

2 a seregélyesi tározótó felülete, /г

х és h

2 pedig a tetszőlegesen választott alapsík — pl. a seregélyesi tározó elzárás előtti vízszintje — fölötti magasság. 4.3 ábra. A Velencei tó és az alatta létesített tározó metszete (elvi vázlat) Bild 4.3 Schnitt des Velence—

Sees und des unterhalb errichteten Speichers (prinzipielle Skizze) Az elemi idő alatt átömlő vízmennyiség: — F, dh, = ,ij Y2g(h

1-h

2) dl. A képletben ц az áteresz közvetlen vízhozamméréssel meghatározott vízhozamtényezője, / = 12 m

2 az áteresz keresztmetszete, Л 1ц a Velencei tó elemi vízszintcsökkenése, g a nehézségi gyorsulás, dt a dh vízszínváltozáshoz szükséges elemi idő. A két egyenletből a kapott differenciálegyenlet megoldása Ha a hasonlító síkot a seregélyesi tározó fenékszintjének, azaz a kiinduló szintnek vesszük, akkor h

2 = 0 esetén 7 = 0 tehát A számértékek behelyettesítése után kapjuk, hogy a két tó vízszíne h

1 = 15 cm-nél fog kiegyelítődni 2,2 nap múlva. Az előrejelzés teljes mértékben sikeres volt. Az alsó tó 15 cm-t emelkedett, illetve a Velencei tó 6 cm-rel csökkent és így a kiegyenlítődés az elzárás után kb. 50 óra alatt következett be. 5*