Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - II. Bata Géza: Új irányok a folyadékok mechanikájában

ŰJ IRÁNYZATOK A FOLYADÉKOK MECHANIKÁJÁBAN DR. ВАТА GÉZA

1 (Belgrád, Jugoszlávia) A folyadék mechanikája igen széleskörű alkalmazást talál a korszerű technikában. Az alábbi tanulmány azonban nem kíván foglalkozni ennek a rohamosan fejlődő tudománynak egész széles körével, hanem csak áttekintést akar adni azokról a részeiről, amelyek még nem nyertek megoldást, vagy pedig még nem jutottak el a gyakorlat által felvetett kérdések megoldásában a mindennapi alkalmazásra. Jóllehet a klasszikus hidraulika még sokáig meg fogja őrizni jelentőségét és dominás szerepét a gyakorlati alkalmazásban, azonban a jövőben egyre inkább olyan újabb területek lépnek előtérbe, amelyeken még a kérdésfelvetés és a megoldás minőségi feltételeit sem ismerjük. Az ilyen kérdések megoldásában a folyadékok mechanikájának helyes alkalmazása kiváló eredményekre vezethet. Mivel egy ilyen szűk terjedelmű tanulmányban nem gondolhatok az említett problémák módszeres tárgyalására, azért inkább néhány mozaikot kívánok megmutatni, melyek a tárgy egészének a szépségeit visszatükrözik. A folyadékok mechanikájának mindinkább szerteágazó alkalmazási területeit csak úgy tudjuk áttekinteni és a gyakorlat kívánta irányokat kijelölni, ha tisztán látjuk, hogy mindezek az ágazatok egy és ugyanazon elméleti alapokon nyugszanak. * Míg az előző időszakban a súrlódás és az érdesség vizsgálata voltak a fő hidraulikai kérdések a folyadékok mechanikájának jelenkorát minden bizonnyal a turbulencia és a leválási tartomány kérdéseinek tanulmányozására szentelik [1]. így legcélszerűbb az áttekintést is e két kérdés tárgyalásával kezdeni. 1. A turbulencia A nyomás turbulenciából származó ingadozása jelenlegi ismereteink szerint nem jelent veszélyt a műtárgyakra, kivéve ha a kavitáció tartományába esik. A nagy sebességgel és erős örvényléssel mozgó vízben elvégzett piezoelektromos mérések azt mutatták [2], hogy a nyomásingadozás pillanatnyi maximuma a vízugrásban 0,2—0,7 v

2j'2g értéket ér el, de csak egyes pontokban és nem nagyobb felületen. A vízugrással igen sok kutató foglalkozik [3], minthogy ez a leg1 Dr. Bala Géza, a műszaki tudományok döklora, a belgrádi Műszaki Egyetem tanára, a belgrádi Hidrotechnikai Laboratórium vezetője. Az alábbi tanulmány az 1962 szeptember hó 7 —11-én Budapesten tartott Tudományos Konferencián elhangzott előadás anyaga.