Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Semleges feszültség és áramlási nyomás

14 Kézdi Árpád szivárgási erő — az áramlási nyomás — a kettő különbsége: s — v

2 — v'

2. Az összes, a víz következtében fellépő erő (v

t és v

2, 6. ábra c) eredője a sztatikus esetben — y

v, a szivárgásos esetben pedig v, azaz v

1 és v'

2 eredője (7. ábra, c). A diagramból leolvasható, hogy a szivárgásos esetben, az elem felülelén fellépő víznyomások eredője a sztatikus felhajtó erő ( — y

v) és a szivárgási erő (áramlási nyomás, s) eredője. Most rajzoljuk fel a fellépő összes erő vektordiagramját a szivárgásos estben. (7. ábra, d). Az összes tömegerő eredője r, ennek ellentétje tehát a kerületen működő összes szemcsék közötti erőnek az eredője, vagyis a támaszerő. Az г tömegerőt, mint azt az egyszerű függőleges szivárgás esetében láttuk, az erők többféle kombinációjából is megkaphatjuk. A lehetséges kombinációkat a 7. ábra e részlete tünteti fel. Az első esetben (1) az r erőt mint a teljes súlynak (y,) és a kerületen fellépő semleges erők (víznyomások) vektorösszegének (vj és \'

2 eredőjének) a v erőnek eredőjeként kapjuk meg; a gyakorlatban rendszerint ezt használjuk. A második lehetőség (2): a szemcsék tényleges súlyához [a y

s (1 — rí) erőhöz] hozzáadjuk a szemcsék felületén működő összes víznyomás eredőjét, az ábrán ш-vel jelölt erőt, ami viszont a szemcsék közötti pórusvíz súlyának és a kerületen működő v víznyomásnak az eredője. Ennek a módnak az a jelentősége, hogy rámutat arra, hogy a szemcsefelületen működő összes víznyomás eredője úgy is megkapható, hogy a szemcsékre ható felhajtóerőhöz [a y

v (1 — rí) erőhöz] vektoriálisan hozzáadjuk az s szivárgási erőt. Végül a harmadik lehetőség (3) a vízalatti súly (y'

t) és a szivárgási erő (s) vektoriális összegezése. Talán ez a kombináció érzékelteti legjobban a dolog lényegét; ez a szemlélet számára a legjobban hozzáférhető. A lényeges az, hogy bármelyik kombinációt választjuk is, az eredmény ugyanaz lesz: mind a három módszer pontosan ugyanazt az eredő tömegerőt (r) adja meg. Gyakorlati szempontból tehát mindig az a módszer választható, mely az adott esetben a legkényelmesebb. A fentiekben az erők analízisét egy tér fogaleiemre végeztük el. A vizsgálat természetesen könnyen kiterjeszthető bármilyen nagy talajtömegre is, ha az egyes elemekre ható erőket összeábra. Áramkép támfal háttöltésében ; záporeső esetén nézzük Lássunk a leírt módBild 8. Slrömungsbild in der Riiekschiittung einer ^ „ . „„.,„. ч Stützmauer bei Platzregen szerekre egy-egy peldat.