Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - I. Kézdi Árpád: Semleges feszültség és áramlási nyomás

Semleges feszültség 21 ez az erő a pórusok falait alkotó szemcsékre adódik át. Az előbb a teljes talajtömeget vizsgáltuk meg, most viszont tekintsük csak a talajszemcséket! A nyomásmagasság-veszteség (4. c. ábra) Ah, ezért egy Ahy

v nagyságú felhajtóerőszűnt meg, illetve adódott át viszkózus súrlódás révén a szemcsékre. A víz alatt, levő taljtömeg effektív súlyát akkor kapjuk meg, ha figyelembe vesszük a felhajtóerőt, vagyis: hy[ = h (y, — y

v). Megfolyósodás akkor lép fel, ha a két erő egyenlő: Ahy

v = h (y, - y

v), ahonnan újból megkapjuk a már levezetett egyenletet: (3> 'krit = Ah

=yt_ j Л y

v Az előbb és most felírt egyenlőségek (1 és 3) között csak az a különbség,, hogy az előbbi egyenlet mindkét oldalán szerepel egy (h

v + h) y

v nagyságú erő;, a bal oldalon ez a pórusvíz súlyát és a szemcsékre ható felhajtóerő reakcióját,, a jobb oldalon pedig a „támasztóerőt", a teljes felfelé ható víznyomást jelenti. A felfelé ható szivárgási erő, most már függetlenül attól, hogy képes-e megfolyósodást létrehozni, vagy sem, felírható tehát Ahy

v alakban, mint ahogyan az a (3) egyenlet bal oldalán már szerepelt. Ha a szivárgás egyenletes, akkor ez az: erő egyenletesen oszlik meg a h • 1 térfogatú, egységnyi alapterületű talajtömegben Ahy

v . és így a térfogategységre ható erő: ^ = lYv (

4> Ezt a tömegerőt nevezzük — nem egészen egzaktul — áramlási nyomásnak. Izotróp anyagban a folyás irányában működik és nagysága a térfogategységre vonatkoztatva iy

v. 5. ábra. Az eredő feszültségek és tömegerők meghatározási módjai függőleges szivárgás esetén a végtelen féltérben Bild 5. Bestimmungsarlen der resultierenden Spannungen und Massenkrüfle bei vertikaler Strömung im unendlichen Halbraum