Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

2. füzet - III. Ivicsics Lajos: Az analógiák alkalmazása a hidromechanikában

Analógiák alkalmazása 169 ilyen berendezés, azonban alkalmazása nagyon célszerű lenne. A 6. ábrán egymással analóg kapcsolatban levő csőhálózat, valamint elektromos hálózat vázlata látható. Az elektromos folyamatok, valamint az egyéb meghatározott fizikai jelenségek közötti analóg kapcsolatok példájaként csupán a szabad felszínű vízmozgások elektromos analóg megfelelőjét említjük. 2. Egy meghatározott elektromos és egy vagy több meghatározatlan egyéb fizikai folyamat analógiája. Az analógiák elvén működő segédeszközök közül a leggyorsabban és a legnagyobb mértékben azok terjedtek el, amelyek működésének alapgondolata egy meghatározott elektromos és egy vagy több meghatározatlan egyéb fizikai folyamat analóg kapcsolata. Ezeknek a készülékeknek — az analógiás számítógépeknek — térhódítása napjainkban is tart. Az analógiás számítógépek szerkezete aránylag bonyolult. Ezzel szemben működésük elektromosságtani alapelvei viszonylag egyszerűek. Szakirodalmuk az utóbbi másfél-két évtizedben hatalmas mértékben fejlődött. A közlemények a számítógépek működésének legkülönbözőbb kérdéseit részletesen tárgyalják. Helyszűke miatt az alábbiakban csupán néhány olyan alapgondolatot említek, amelynek megismerése elősegíti az analógiás számítógépek működésével kapcsolatos tájékozódást. Az analógiás számítógépek működésének elektromosságtani alapelve az Ohm-törvény [(31) egyenlet], a kapacitív áramkörben érvényesülő feszültség és áramerősség közötti összefüggést kifejező T d

V «74 ' = C df (37

) 7. ábra. Vázlat a (41) és a (42) egyenlet felírásához (D. Ernst nyomán) egyenlet (с a kondenzátor kapacitása, t az idő), az önindukciós feszültség, az önindukciós tényező (L) és az áramerősség közötti összefüggést kifejező képlet, valamint Kirchhoff csomóponti törvényei [(35) és (36)] egyenlet. Alapvető szerkezeti elemeik közé tartoznak az ohmikus ellenállások, az önindukciós tekercsek, a kondenzátorok, az erősítők és a transzformátorok. Az 7. ábrán vázolt impedanciákból (tehát ohmikus és induktív ellenállásokból) és erősítőből álló áramkörre vonatkozólag, figyelembe véve a bemeneti és a kimeneti feszültségeket (Vj-t és V

f

c-t), a feszültségek közötti kapcsolatokat kifejező alábbi összefüggéseket írhatjuk fel: V

r az erősítő rácsfeszültségét, I

b a bemeneti áramerősséget, Z

b a bemeneti impedanciát, I

v a visszacsatolt áramkör áramerősségét, Z

v ugyanennek az impedanciáját jelöli. Vízügyi Közlemények