Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

2. füzet - II. Major Pál: Csőkutak szűrőszerkezetének megválasztása különös tekintettel a talajvízből való öntözésre

154 Major Pál dések miatt is nagyobb biztonságot jelent. A már ismertetett C-L/D Ш в érték elérése is a szűrőhossznak az átmérővel szembeni növelését írja elő. A vizsgálatok tanúsága szerint egy adott hosszúságú szűrő által szállított vízhozamot csali igen kevéssé befolyásolja az a körülmény, hogy homogén vízadórétegben magasságilag hol helyezzük el. így adott szűrőhossz esetében a kisebb fúrási költségek miatt nyilvánvalóan a szűrő lehetséges legfelső elhelyezése a gazdaságos. Ennek a szivattyúzás-üzeme szab határt, mert amennyiben a rétegadottságok lehetővé teszik, feltétlenül ajánlatos a kutat úgy terveznünk, hogy az előállítható maximális leszívás ne érjen a szűrő felületébe. A termelőcsőnek közvetlen szívócső nélküli megszívásakor is gondolnunk kell arra, hogy a leszívási •— a Ро/У nyomású — szint se érje el a szűrőfelületet, mert akkor a kút vakuumkútként működik és a fedőréteg légzárásától függő víz-levegő keveréket szállít a szivattyú, ami annak leállását eredményezi. A szűrőcső alá a szűrőcsővel megegyező átmérőjű homokfogót vagy más néven iszapfogót kell helyeznünk. Ennek hosszát a vízadóréteg szemcseszerkezetének, valamint a tisztítószivattyúzás végrehajtásának figyelembevételével kell megállapítanunk. Általában (0,2о^0,3) l hosszat ajánlatos beépíteni (Z a szűrőhossza), de a homokfogó minimális hossza 2—3 m. III. TISZTÍTÓSZÍV ATTYŰZÁS, KOMPRESSZOROZÁS A vízadóréteg szemszerkezetéből azokat a finom frakciókat kell a tisztítószivattyúzás, illetve a kompresszorozás során eltávolítanunk, amelyek a talajvíznek a kútba való áramlásakor nagy ellenállást fejtenek ki, de eltávolításuk a réteg fizikai állékonyságát nem veszélyezteti. Mint az előző fejezetekből is kitűnt, a kút vízhozamára és élettartamára igen döntő tényező a helyesen vagy helytelenül alkalmazott tisztítószivattyúzás, illetve kom presszorozás. Nem célunk a tisztítószivattyúzás kérdésével szerkezetileg, illetve elméletileg foglalkozni, hiszen a tisztítószivattyúzásnak a kútszerkezetek megválasztására — amennyiben tudjuk, hogy tisztítószivattyúzást egyáltalán tudunk végezni — nincsen hatással. Ehelyett csupán utalunk a szakirodalomra, elsősorban az 1961-ben Bajai Pál és Gerhardt József ismertetésében megjelent „Kutak kompreszszorozása" c. 9-es számú VÍZITERV tervezési segédletre, valamint a kútszab ványra. IRODALOM 1. Abramov, С. K.. Metotli podbora i raszcseta filtrov burovih szkvazsin. Gosztrojizdat. 1952. 2. Babuskin, V. D.: Zavicimoszt débita szkvazsini ot dlini i raszpolozsenija filtra v plaszte. Gosztrojizdat.. 1952. 3. Bajai Pál —

Gerhardt József: Kutak kompresszorozása. VÍZITERV tervezési segédlet 9. 1961. 4. Bélteky Lajos: Az artézi kutak építésével kapcsolatos időszerű kérdések. Hidrológiai Közlöny. 1955 / 11-12. 5. Biske, E.: Rohrbrunnen. München, 1953. 6. Dodson, C. — Kardwell, В.: Flow into slotted Liners and an Application on The Theory to Core Analysis. Petr. Techn. 1944/7. 7. Ehrenberger

, /{.: Versuche über Ergiebigkeit von Brunnen und Bestimmung der Durchlässigkeit des Sandes. Zeitschrift des Österreichischen Ingenieur und Architekten Vereines. 1928/9 — 10. 8. Galli László: Л kutakból történő öntözés lehetőségei. Hidrológiai Közlöny, 196Í/2. 9. Gavrilko, V. M.: Filtri vodozabornih, vodoponizityelnih i gidrogeologicseszkih szkvazsin. 1961. 10. Gerhardt József : Fúrott kutak vízadórétegeinek vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1952/5 — 6. 11. Izbas, С. V. — Kozloua, L. I. : Filtracionnie deformácii grunta. Energoizdat izvesztija naucso-isszledovatyelszkovo insztltuta gidrotyelmiki. 1933/10. 12. Juhász József - Marton Lajos : A légnyomásos vízemelés tervezése. 1960. 13. Koíeny, L. : Hidraulik. Wien, 1953. 14. Kiss В. — Kovács L.: Szűrőcsövek védelme polietilén bevonattal. Hidrológiai Közlöny, 1961/5..