Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

1. füzet - VI. Könyvismertetés

Bendeffy: Urbancsek—Szolnok megye vízföldtana 103 felette közvetlenül negyedkori rétegek települnek. Mind a tudományos megismerés, mind pedig gyakorlati vízfeltárás szempontjából ennek az aránylag vastag és változatos felépítettségíí pleisztocén rétegösszletnek a kutatását helyezik előtérbe. A vizsgálat alá vett terület olyan nagy kiterjedésű, hogy nem is adható arra egységes jellemzés, pleisztocén üledékeket illetően. Ám az a rengeteg adat, szelvény, vizsgálati eredmény, amelyet Szerző műve községről községre haladva tartalmaz, segít bennünket az eligazításban és a pleisztocén üledékek várható viszonyainak jó) megközelítő megítélésében. A víztároló rétegek leírása után külön-külön fejezetben foglalkozik a mű a rétegvizek kémiai tulajdonságaival; a rétegvizek gázosaágával', az ártézi vizek hőmérsékleti viszonyaival, illetőleg az ártézi vizek hőfoka és a vidék geometrikus gradiens viszonyai közötti kapcsolattal. Külön fejezetet szentel a rétegvizek utánpótlódása és áramlásuk viszonyainak kérdésének. Ezt a problémát illetően a szerző Rónai András véleményét tette magáévá. Külön fejezetben foglalkozik a Szerző a vízvezető rétegekben fellépő hidrosztatikai nyomással, valamint az ártézi kútfúrás történetével. Ez a fejezet, valamint a Szolnok megyei ártézi kutak felső részének kiképzéséről közölt fényképek műszaki történi értékűek. Igen fontos és jelentős fejezete a munkának a Szolnok megye termális, ásvány- és gyógyvizeiről szóló 9. fejezet. Ebben külön csoportosításban ismerteti az egyszerű termális (langyos, meleg és forró termális) vizeket; az alkálihidrogénkarbonátos, a kloridos (konyhasós), valamint a jódos-brómos vizeket. Befejezésül Rónai András nyújt kitűnő áttekintő összefoglalást Szolnok megye talaj víz-viszonyairó 1. Külön szólanunk kell a munka térkép- és egyéb mellékleteiről. A munkához 20 térképmelléklet tartozik, amely nagyon jól átgondolt és szigorú rendszerességge 1 felépített sorozat. Nagyon szemléltetők a megye ártézi kútjainak telepítéséről^ számáról és mélységéről készült térképek. Merőben újszerű megoldású a megye kőzetféleségeinek eloszlásáról készült térképvázlat, amelyről 500 m mélységig olvasható le a kavics-, homok-, iszapos homok-, agyag-kőzetféleségek mélységi helyzete és vastagsága. Egy másik térképvázlaton ugyanezt látjuk 500 m mélységtől nagyobb fúrási talpmélységig terjedően. Mindkettő Szerző egyéni elgondolása. Ugyancsak nem mehetünk el szó nélkül a 8. és 9. sz. térképek mellett sem. Ezeken a Szerző a pleisztocén fekü izobát görbéit szerkesztette meg Budapest—Polgár— Lökösháza—Baja— Budapest térségében. Végre egy olyan térképet is látunk, amelyen a mélységi görbék a szerkezeti törésekhez igazodnak. A másik térkép ugyanilyen felfogásban csakis Szolnok megye területére zorítkozik. A pannóniai képződmények feküjének izobát görbéit Kertai György feldolgozásá ban közli, ezeket is — természetesen — az Adriára vonatkoztatva. Találunk térképi feldolgozást az ártézi kutak átlagos — illetőleg a 100 m mélységig feltárt rétegekr e telepített ártézi kutak — fajlagos vízhozamáról; továbbá egyet általában: a megye vízadó rétegeinek fajlagos vízhozamáról. Nagyon érdekes az a térkép — ugyancsak Szerző szerkesztésében —, amely a különböző mélységekből a terepszintig felszálló rétegvizekről készült. Más térképvázlatok rétegvizek összes keménységét, vasasságát, kloridtartalmát, általában vegyi jellegét érzékeltetik. Rendkívül elgondolkoztató a gázos és nem gázos ártézi kutak területi eloszlásáról, valamint Szolnok megye geometrikus gradiens-viszonyairól szerkesztett két térkép is. A Szerző újszerű térképeinek sorát a Szolnok megye vízföldtani tájegységeiről, illetőleg a megye vízellátottságáról készített térképek zárják le. A 24—29. térképek a teljesség kedvéért kerültek a könyvbe, egyébként azok máshonnan (főként Rónai András munkáiból) ismeretesek . A térképek sorát követő ábrasorozatból a tömszelvényekre hívom fel elsősorban a figyelmet. 50 — 60, sőt 200 km-nél is hosszabb vonalak mentén szerkesztett sík-, illetőleg tömszelvények ezek. Nagyon mutatós, világos és a szerkezetet jól érzékeltető rajzok. Szellemes és igen használható a 8. ábra, amely — Szerző szerkesztésében — Szolnok megye ártézi kútjainak számát tünteti fel, kapcsolatban a vízadó rétegekből kitermelhető átlagos vízmennyiséggel. A 9. és 10. ábra Kisújszállás, Kunmadaras, Kenderes, Karcag, Kunhegyes, Dévaványa, Túrkeve és Tiszaszentimre határában gyűjtött adatokból a pleisztocén lösz, illetőleg holocén löszös üledékek szemcseösszetételének görbéjét mutatja be, rendkívül tanulságos módon.