Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - III. Perényi Károly: Az esőszerű öntözéssel kapcsolatos hazai vizsgálatok és eredményeik

Az esőszerű öntözés 59 1959-ben is volt mérés, azonos üzemi nyomásoknál és fúvókaméreteknél az akkori vízhozamadatoknál nagyobb értékek adódtak (más fúvókatípus miatt) ; az Sz-2 szórófejnél (8. ábra) az adatok nagyjából egyeznek, de a jelleggörbék széthúzódtak, az SBS-100as fúvókánál 2 at-nál 8—10 mm-es fúvókák alkalmazása lenne jó, ha az intenzitás megfelelő lenne. A kedvezőtlen hidraulikai kialakítás miatt a szórási távolság kicsi és így az intenzitás (5—8 mm) igen magas, és a hasonló feladatú körkörös berendezésnél meg nem engedett. Ezért jelenlegi kiviteli formájában, fentiek alapján használata nem javasolható. Az 1960. évi méréseket [28, 29] az újonnan készített jelleggörbénél vették figyelembe (9—11. ábra). A korábbi években végzett méréseket viszont nem hanyagolhattuk el, mivel a szabadföldi mérések hibáinak kiegyenlítése csak több év után várható. Az SBS- és T típusok 1961. évi méréseit, valamint az Sz-0 típus R—

H adatait is, 4,5 kg/cm

2 tervezett üzemi nyomásnál a II. táblázat tartalmazza. Az Éva szórófej ( 12. ábra) adatait a 13. ábrán láthatjuk. Ez a szórófej feleslegessé tenné az Sz-1 és Sz-2 használatát, ha sikerülne kiküszöbölni a szerkezetének érzékenységével kapcsolatos hibalehetőségeket. Ha megvizsgáljuk a szórófejekre vonatkozó jelleggörbéket, azt tapasztalhatjuk, hogy mind a Q—H, mind az R—H görbék igen meredekek. A nyomás fokozásával tehát nem jár együtt megfelelő mértékben a vízhozam és a szórási távolság növekedése. Fentiekből azt következtethetjük, hogy a nyomásértékét csak addig érdemes emelni, amíg az elősegíti az egyenletes csapadékeloszlás kialakítását és a növényzet és a talaj részére megfelelő cseppnagyság előállítását. A jelleggörbék javasolt szakaszainak kijelölésénél ezt az alapelvet követtük. Itt kívánjuk megemlíteni, hogy a tervezéseknél H

m

a„ számításánál úgy jártak el, hogy a H

gco

d-nak azt vették, amely a szórófej fúvókanyílásig tart és üzemi nyomásnak a fúvókánál szükséges nyomást tekinthették. Ez természetesen helytelen. Hiszen a jelleggörbék nyomásértékei nem azonosak a fúvókanyílásnál uralkodó nyomásértékekkel. A nyomást a szórófej előtt kijelölt egyenes, keresztmetszetváltozás nélküli szakaszon mérjük. Az ezután következő szórófej néha igen komoly ellenállást és veszteségmagasságot jelenthet, mely at-rendü is lehet. Ezért is javasoltuk korábban a nyomás mérésének egységesítését. A szórófejeknél igen fontos jellemző a cseppütés és a permetnyomás. A kinetikai energiatartalom mérése elsősorban növénytermesztési szempontból lényeges. Ennek 10 mm csapadékra és 1 cm

2 felületre redukált értékét a nyomás függvényében ábrázolták [28].

5 H (aim) > 2 3 4 Щи) 9. ábra. Sz—0 szórófej Q—

H görbéi Abb. 9. Q-H Kurven des Regners Typ Sz-O • A VITUKI-nál 1960-ban készült egy új eseppütés-permetnyomásmérő műszer prototípusa. Az Intézet a vizsgálatokat ki fogja terjeszteni a kinetikai energiatartalom mérésére is.