Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

610 Ismertetések Az egyes függélyekben a sebességet Chézy képlettel számítják ki, és а С sebésségtényezőt Manning javaslata alapján veszik figyelembe. CYR- J = - H

1" YH-J=a H"> n (5) ahol „a" a meder érdességét és a vízfelszín esését figyelembe vevő tényező. Feltételezhető, hogy a két kiválasztott függély között sem az érdesség, sem pedig a vízfelszín esése lényegesen nem változik, ezért az „a" értéke konstans. На a II és a v kifejezést a (3) egyenletbe helyettesítik, eredményül a x = b A ö = J й (я, x = 0 + Я„ - Н

г VI, г da; (6) összefüggést kapják. Az integrálás elvégzése és megfelelő rendezése után az egész keresztszelvény vízhozamát a következő összefüggés alapján határozzák meg: ÎB+1 AQ = 2fiK

i

V i i ahol m — a függélyek száma, általában 3 — 4, / — a függélyek közötti rész keresztmetszeti területe, К — táblázatosan megadott tényező, v — a két függélysebesség közül a nagyobbik. А К értékét táblázatosan közlik az л függvényében (7) n=1 • (8) v

t ahol y,-gyel mindig a kisebb és z>„-vel pedig mindig a nagyobb függélyközépsebességet jelölik. А К nagysága n = 0,"00 esetén 0,750, n = 0,5 esetén 0,804 és n = 1,00 esetén 1,00. A vízhozam számítását három, esetleg négy, függély esetén célszerű táblázatosan elvégezni. A példaként bemutatott I. táblázat egyúttal számpéldát is tartamaz. I. táblázat Л vízhozam számítása Braslavskij módszerével Függély Z Mélység H m Sebesség V m/s vkieebb vnagyobb К (táblázatból) KVnagy m/s Terület / m

2 Vízhozam Q m

3/s Bal part — — — 0,750 0,305 33,18 10,12 1 3,07 0,406 — 0,750 0,305 33,18 10,12 1 3,07 0,406 0,710 0,871 0,497 87,26 43,30 2 3,53 0,57f 0,710 0,871 0,497 87,26 43,30 2 3,53 0,57f 0,873 0,940 0,537 60,82 32,65 3 2,64 0,498 0,873 0,940 0,537 60,82 32,65 3 2,64 0,498 — 0,750 0,374 28,72 10,75 Jobb part — 0,750 0,374 28,72 10,75 209,98 96,82