Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

608 Ismertetések A STOCKHOLM KÖRNYÉKI REGIONÁLIS VÍZMŰ Ismerteti: SZITKEY LÁSZLÓ Bjorkholm, G.: Le Syndicat des eaux de la région de Stockholm. — A Stockholm vidéki víz-szindikátus. Aqua

, Le Bulletin Trimestriel de l'Association d'Eau. 1962/1. füzet. A távlati tervek a regionális vízellátás jelentős mértékű kiszélesítését irányozzák elő hazánkban. Időszerű tehát a hasonló külföldi megoldások ismertetése. A Stockholm környéki regionális vízművet 1929-ben helyezték üzembe, a svéd főváros környékén fekvő városok és községek ellátására. Azóta — párhuzamosan a szükségletek növekedésével — több ízben bővítették. Jelenleg 372 km

2 kiterjedésű területen 180 000 lakost elégít ki, a Maeler-tóból nyílt vízkivételi művel kitermelt vízzel. A szivattyúház a tó egy kis szigetén, sziklába vájt teremben van elhelyezve. A nyers vizet alumíniumszulfát és aktivált kovasav zsél adagolásával pelyhesítik, majd a szabadban elhelyezett gyorsszűrőkön bocsátják keresztül. A szűrt víz pH értékének szabályozására mésztej adagolást alkalmaznak. Az évszakok által meghatározott szükségességtől függően aktív szénnel íz- és szagtalanítják a vizet. A csírátlanítás klórozással történik. A központi víz terme lő te lep kapacitása 100 000 m

3/nap. Ezenkívül a regionális hálózatról ellátott Solna és Sundbtjbcrg városok régi vízműveinek kútjai a fogyasztási csúcsok kielégítésére, tartalékul szolgálnak. A központi vízmű telep vegyszer ellátását pneumatikus csőszállítással oldották meg. Az alumíniumszulfátot és a meszet a gyárból csővezetéken, sűrített levegővel nyomják közvetlenül a graviméteres adagolókhoz. Ezt a módszert négy éve vezették be azóta teljes megelégedésre működik. A több övezetre osztott hálózat gerincét három, különböző méretű, 500 és 1000 mm közötti átmérőjű főnyomóvezeték alkotja. A nyomómagasság nem haladja meg a 100 m-t. A vezetékhálózat zöme acélcső, néhol előfeszített vasbetoncsöveket is fektettek. A hálózathoz több magaslati medence kapcsolódik, a legnagyobb ezek közül 10 000 m

3 űrtartalmú. Az évi összes vízfogyasztás 1961-ben 17,5 millió m

3-re emelkedett. A napi legnagyobb fogyasztás 70 000 m

3 volt. Az 1 főre jutó napi átlagos vízfogyasztás 337 liter, ebből 198 liter háztartási, 102 liter ipari és 37 liter intézményi célokat szolgált. Az 1 főre jutó napi maximális vízfogyasztás 422 liter volt. Minden bekötést vízmérővel szereltek fel. Jelenleg 13 000 vízmérő van üzemben. A népesség és a vízszükséglet gyorsan növekszik, általában mindkettő 10 évenként megkétszereződik. A fogyasztás szakadatlan emelkedése a mű szinte folyamatos bővítését teszi szükségessé.