Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

Bogárdi J.: Gáttáblák rezgése .603 összehasonlítást lehet felhasználni, annál is inkább, mert az előbbiekben bemutatott egyéb befolyásoló tényezők közül egyet sem vesz figyelembe. Györké Olivér kísérletének, amelyet a tassi zsilipre építendő billenőtábla kismintáján végeztek, csak egyik célja volt a rezgésjelenségek felderítése. A táblára ható erőlüktetéseket, a felhúzóláncra szerelt dinamóméterrel mérték. A legkisebb állandó alvíz mellett, intenzív levegőztetésnél, rezgésjelenséget nem tapasztaltak. Növekvő alvíznél a következő eredményekre jutottak: a) 1,5 m-es táblasüllyesztésig egyáltalán nem jelentkezett rezgés, b) növekvő alvízszintnél rezgésszerű jelenség akkor lépett fel, amikor a levegő kiszorult a tábla alól, c) csökkenő alvíznél erőlökés a levegőztetés megindulásakor jelentkezett, d) a sugár alatti vízszín az alvízzel egyenlő magasságban helyezkedett el, e) rezonancia jelenséget egyáltalán nem tapasztaltak. A kísérletek eredményeit összehasonlítva és az eddig tapasztaltakkal egybevetve, a következőket állapíthatjuk meg: 1. Azoknál a gátaknál, amelyek vagy átbukással vagy átfolyással működnek, rezgés csak bizonyos körülmények között jön létre. Ilyenek pl.: egy meghatározott duzzasztási szint (Tiszalök), a levegőztetés megszűnése stb. 2. Egyidőben alul és felül is működő gátaknál az áramlási viszonyok majdnem minden, változatánál létrejön rezgés, hol az átbukás nagyobb, mint" egy kritikus érték. Üzemben igen kevés gát dolgozik így, de árvíz esetén, felhúzás közben könynyen létrejöhet ez a helyzet. 3. Levegőztetés megszűnésekor jelentkeznek a legnagyobb rezgések. 4. Változó alvíznél erőteljesebb rezgéseket észleltek. 5. Rezonancia jelensége a rezgés természeténél fogva (öngerjesztett) nem lép fel. 6. A rezgések leghatékonyabb csökkentését az előnyös gáttípus és utófenék (1: 1,8 rézsű, de nem meredekebb) megválasztásával lehet elérni. 7. Matematikailag csak erős közelítéssel számítható ki a gerjesztés frekvenciája.