Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VIII. Ismertetések

Bogárdi J.: Gáttáblák rezgése .599 A kettős falú gátat (1. ábra) a kismintán egy karos mérleg rendszerre függesztették fel. Ezzel azt érték el, hogy a keletkező erőliiktetések, amelyeket másodpercenként mértek, igen érzékenyen jelentkeztek. Az átfolyási viszonyokat célszerűen a gátkorona alatt levő vízszint rf, magassága jellemzi." Ennek mértékét a felső és alsó sugár piüanatnyi helyzete, az utófenék típusa és a levegőztetés intenzitása határozza meg (3. ábra). A gátkorona alsó éle, az „A" pont (1. ábra), a d, legnagyobb értéke. A legkisebb értéke akkor jelentkezik, ha az alvíz már nem befolyásolja a kifolyást (d

a = 0). A felső sugár általában a felső vízhenger alá süllyed, és csak akkor marad a felszínen, ha djd

a -» 1. így három jellemző áramlási rendszer alakulhat ki: 1. A felső sugár a víz felszínén marad. 2. A felső sugár és a vízhenger alá süllyed. 3. Szabad kifolyás, — csökken. 4. ábra. „1" típusú utófenék Mint az előbb említettük a hidrodinamikus erők változását mérleggel érzékelték. így különböző A F értékeket kaptak. (Л F: a másodpercenként mért erőflukAF tuálások amplitúdója. Képeztek, a C'

e = - r, — viszonyt, ahol A az alsó - y A (a

2 — a

0) lap vízszintes vetülete. Ez, a gerjesztési tényezőnek nevezett érték analóg egy repülőgépszárnyra ható felhajtóerő tényezővel. A változó vízszint különbségnél fellépő C'

e tényezőket meghatározva, igen jellegzetes függvényeket kaptak (5 — 6. ábra) akkor, ha paraméternek választották felvaltva : a) gáttípust, b) utófenék típust, c) gát nagyságot, d) levegőztetést. ад 0.6 а к OA (do-dt)/ 0,6 ад w to 5. ábra. A gerjesztési tényező az I—

III. gáttípusra az 1. utófenékkel