Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VII. Rövidebb közlemények

586 Pyber László A havi középvízhozamok esetében az eltérések többé-kevésbé kiegyenlítődnek, így az 1961. májusi, a napi középvízállások alapján számított középvízhozam 0,134 m

3/s, míg a részletes feldolgozás 0,140 m

3/s-ot ad. Az eltérés —4%. 2. A napi középvízhozam meghatározása „11" számú ténylegesen meghatározott vízhozam alapján Az adatfeldolgozás módja tulajdonképpen három alesetre bontható: a) Mechanikus módszer Főleg kisebb felkészültségű segéderők igénybevétele esetén lép előtérbe. A rajzoló-vízmérce grafikonjáról leolvassák a 2 óránkénti vagy más egyenlő időközönkénti vízállásokat. Minden vízálláshoz kiírják a vízhozamgörbéről à megfelelő vízhozamot és a kapott értékek közepelésével állapítják meg a napi középvízhozamot. Ez az eljárás kiküszöböli az l/a pontban említett hibalehetőséget. Az 1/b pontban említett hiba viszont csak abban az esetben csökkenthető — tetszőlegesen —, ha az osztások számát növeljük. Elméletileg ez természetesen nem ütközik akadályba, viszont olvan nagy mennyiségű többletmunkát okoz, hogy gyakorlatilag a 2 óránkénti leolvasásokon túlmenni nem célszerű, hiszen az adatfeldolgozás már így is nagyon munkaigényes. A példaként említett napi középvízhozamot meghatároztuk a 12 vízhozam közepelésével is és 0,26 m

3/s adódott. Az eltérés a tényleges napi középvízhozamtól — 12%. Az 1961. májusi középvízhozamra 0,138 m

3/s-t kapunk — 1,5%-kal kevesebbet a tényleges értéknél. b) A jellemző vízhozamok kiválasztása A rajzoló-mérce grafikonjáról kiválasztjuk azokat a pontokat, amelyek között a vízállás gyakorlatilag lineárisan változik, a kiválasztott vízállásokhoz meghatározzuk a vízhozamot és ezek alapján súlyozott értékekkel számoljuk a napi középvízhozamot. Ekkor ugyanis az egynapi időtartamot nem egyenlő részekre osztottuk és így számtani közép nem képezhető (1. ábra). A napi középvízhozam "V Q' + Qj+

i A

T, KÖQ - ,:=

1 T A napi és havi középvízhozam meghatározása ez esetben tetszőleges pontossággal történhet. Az eljárás hátránya, hogy nehézkes és hosszadalmas, gépiesen nem végezhető, továbbá a számítási hibák nehezen ellenőrizhetők. c) Grafikus eljárás А A Ti közöket a végtelenül kicsi dt-nek véve, vagyis a vízállás görbét a lefolyási görbével helyettesítve \ Q (0 dí KÖQ = ? Г Az eljárás lényege tehát a Q(t) görbe alatti terület meghatározása planiméterrel, mérőhárfával vagy négyzethálózat ráhelyezésével. 1. ábra. Középvízhozam meghatározása grafikus összegezéssel