Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - VII. Rövidebb közlemények
582 Gerencsér Árpád 100 különböző típusú esőszerű öntözőszivattyú (Mannesmann, Hűdig, Perret, Slauzi EKM, Wanke, Bauer, bolgár, szovjet, Sigma stb. gyártmányok) is ezen nyomáshatárok közt dolgozik. Csak egészen ritkán találunk ennél nagvobb nyomásértékeket (Perret-eég DMST—228. típusú Q = 2900 l/percnél H = 100 m, Mannesmann Q - 3300 l/perc, H = 150 m-es szivattyúgépcsoportja). A vizsgált külföldi típusok а V/. táblázat szerint csoportosíthatók. Természetesen a kisebb vízmennyiségű szivattyúkhoz a viszonylag kisebb emelőmagasságok tartoznak. VI. táblázat A külföldi esőztető berendezések megoszlása Q H Megoszlás l/perc m % 360— 500 51—60 (65) 21,0 700—1200 54— 80 (95) 60,0 1900—2500 55— 90 (135) 14,6 2900—3300 64—100 (150) 4,4 A különböző nagyságú területek öntözését különböző vízszállítású szivattyúkkal érhetjük el. A rendelkezésre álló erőgépek teljesítményei, valamint a szivattyúknál elérhető hatásfok-értékek meghatározzák — ha az emelőmagasságokat megszabjuk — a nyerhető névleges vízszállításértékeket. Az elérhető (standard) hatásfok — Q< 0,178 m 3/s esetén — Fáy Csaba szerint — a következő összefüggésből számítható ki: 43,2 0,178 - Q 0,06 + 9,14 • 10-»> n q + -'-—- + - ' У _ л (Лд + 8,2) ? 2,13 -I- 66 Q ''/standard — 1 — ~ргг. > У ahol Q a szivattyú vízszállítása, a nevezőben az Ve hatványon n q a jellemző fordulatszám. Az összefüggésből látható, hogy az elérhető hatásfok valamely vízmennyiség esetében csak a szivattyú jellemző fordulatszámától függ. A szivattyúk jellemző fordulatszámát pedig az alábbi összefüggésből kapjuk : /í q = л Q 1/, #-'/. ahol n q a jellemző fordulatszám, n a lapátkerék fordulatszáma, Q a szivattyú vízszállítása, H a szivattyú összes emelési magassága. Az összefüggés mutatja, hogy azonos vízmennyiség esetében a jellemző fordulatszám növelése kétféle módon lehetséges: 1. a fordulatszám növelése, 2. az egy lépcsőre eső emelőmagasság csökkentése révén. Az adott esetben megvizsgálva a szivattyú hatásfoknövelésének lehetőségeit, a VII. táblázatot kapjuk. Ebből kitűnik, hogy mind a fordulatszám emelése, mind az egy lépcsőre eső emelőmagasság csökkentése — vagyis többlépcsős szivattyú alkalmazása — a jelen esetben a szivattyúk várható hatásfokát lényegesen emeli. A várható kedvező hatásfok elérésének vizsgálata a szivattyúk szerkesztését is meghatározza: mégpedig vagy egylépcsős, nagy fordulatú (2880 ford/perc) járókerekű-spirálszivattyút, vagy többlépcsős szivattyúkat kell alkalmaznunk. Semmi esetre sem mondhatók szerencsés műszaki megoldásoknak a jelenleg nagy számban alkalmazott alacsony fordulatú (1500 ford/perc) egylépcsős szivattyúk (pl. 2 LM — 2500, ASp-1538 típus). Az esöztetés üzemében célszerű, ha a szivattyú Q — II görbéje meredek, a hatásfok görbéje pedig viszonylag nagy szakaszon, a Q tengellyel párhuzamos (5. ábra).
