Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - VI. Vita
Válasz Dr. Kézdi Árpád hozzászólására PÁSZTOR DEZSŐ ÉS SZIVÁK ATTILA Köszönettel fogadjuk dr. Kézdi Árpád professzor hozzászólását elsősorban azért, mert bírálatával rávilágított azokra a kérdésekre, amelyeket tanulmányunkban kellő mértékig nem tisztáztunk, másodsorban, mert hozzászólása feljogosít bennünket arra a reményre, hogy a jövőben is számíthatunk tanácsaira. Mielőtt a hozzászólás elemzésébe bocsátkoznánk, szükségesnek látjuk a következőket elmondani: Tanulmányunkban ismertetett gátstabilitás ellenőrző módszerünket a gyakorlati élet szükséglete hívta létre. Az iszapolt gátak vizsgálatára levezetett módszerünk közelítő módszer. Mint ilyen nem a valóságos fizikai folyamatot, illetve állapotot vizsgálja, hanem feltevésekkel megközelíti és jellemzőit határértékek közé igyekszik szorítani. Módszerünk — ismereteink szerint — az első olyan eljárás, amely figyelembe veszi a vízöblítéses eljárással készült földműveknek megfelelően a keresztmetszet mentén fokozatosan változó tulajdonságokat. A Hozzászólásra adott válaszunkat két részre osztjuk. Az első részben az általánosságban felvetett kérdésekre válaszolunk, míg a második részben a konkrét formában bírált pontokra adjuk meg feleletünket. 1. Válaszunk első részében két kérdést említünk meg : a) A Hozzászólás 2. bekezdése megállapítja, hogy a tanulmány a támadó aktív és passzív erők számítási módját nem közli. Ez a megállapítás valószínű félreértésen alapszik—ami feltehetően nem világos fogalmazásunk következménye— mert a Hozzászólás a továbbiak során éppen ezeknek az erőknek az általunk ajánlott számítási módját bírálja. b) A Hozzászólás szerint az általunk alkalmazott módszer helyett a gát belső feszültségi állapotát helyesebb meghatározni. Ezzel kapcsolatban a következőket jegyezzük meg: A gátstabilitást vizsgáló módszerek közül a legfontosabb vitathatatlanul a belső feszültségi állapot szabatos meghatározása. Még sem ezt az utat követtük. Esetünkben ugyanis a keresztmetszet mentén az anyag minősége változik. Ennek következtében — egyéb hatásokon kívül is — nem csupán a nyíró szilárdság, hanem az átadó feszültség változása is fokozatosan változik. Ennek és egyéb tényezők hatásának szabatos matematikai követése olyan nehézségek elé állított bennünket, amelyekkel nem tudtunk megbirkózni.