Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - VI. Vita

VITA HIDRAULIKUSAN SZÁLLÍTOTT ANYAGOK BEÉPÍTÉSE Hozzászólás Pásztor Dezső és Szivák Attila a Vízügyi Közlemények 1961/2 füzetében megjelent tanulmányához Dr. KÉZDI ÁRPÁD

1 A Vízügyi Közlemények 1962. évi 2. füzetében Pásztor Dezső és Szivák Attila hosszabb tanulmányt közölnek a hidraulikus földmunkák technológiájáról és az, így készült töltések tulajdonságairól, valamint állékonysági vizsgálatáról. A cikk megjelenését a szakemberek nyilván örömmel üdvözlik, inert e korszerű építési módszer hazai elterjedését elősegíti, a műszaki közvéleményt tájékoztatja és megismerteti azokkal a számítási eljárásokkal, melyek a hidraulikus úton épült töltések vizsgálatára szolgálnak. A jövőben ez a módszer, elsősorban gazdaságos volta miatt, bizonyára egyre több munkahelyen fog nálunk is alkalmazásra találni. A tanulmány nagy érdeme, hogy számos kérdést hazai irodalmunkban először tárgyal; éppen ezért kell viszont rámutatni néhány tévedésére, hogy a későbbiekben a remélhetőleg egyre kiterjedtebb irodalmi tárgyalás során a kezdeti hibák elkerülhetők legyenek. A következőkben kizárólag a tanulmány IV. 5. pontjával kívánok foglalkozni, mert elsősorban itt lelhetők fel téves nézetek. Az a) pont hidraulikusan épült gát stabilitásának feltételével foglalkozik s a 32. ábrában a gáttesten belüli biztonsági tényezőt a gát metszeteiben meghatározott aktív és passzív erők viszonyaként definiálja. Az erők számítási módját a tanulmány nem közli. E számítás a töltés feszültségállapotát és a rendelkezésre álló nyírószilárdságnak a fellépő nyírófeszültséggel való összehasonlítását figyelembe vevő módszert tartom jobbnak, számot vetve a gáttestben a konszolidáció és az áramlási nyomás következtében uralkodó semleges feszültségekkel. Ab) pont címe : a földnyomás meghatározása. A cikk szerint : „A földnyomás meghatározásánál Rankine elméletéből indulunk ki, mert teljesen mozdulatlan állapotot kell feltételezni." Ez a mondat belső ellentmondást tartalmaz: Rankineféle feszültségállapot akkor alakul ki a végtelen féltérben, ha abban egyenletes expanzió, vagy kompresszió révén olyan folyamatos elmozdulások jöttek létre, 1 Dr. Kézdi Ârpdd, a műszaki tudományok doktora, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem alagútépítési, földművek és talajmechanika tanszékének tanszékvezető tanára.