Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése

A völgyzárógátak árvízlevezetése 657 zavar nélkül képes lenne a gátszakadás árvizét is levinni. A keletkező kár nagyságának számításánál a mezőgazdasági kárt nem vettük figyelembe. A gát meghágásánál számítani kell arra, hogy a völgyfenékben mély kimosás keletkeznék. A gátszakadás helyén a gát nem lenne újra felépíthető, ezért ezt a szakaszt megkerülve 200 m hosszon új földmunkát kellene készíteni. Ennek értéke a 152,50 m szintig számítva 6,2 millió Ft lett volna. Az építkezés utolsó szakaszában, ősszel bekövetkező gátszakadás legalább egy évvel hátráltatta volna a befejezést. Ebből további 12,7 millió Ft népgazdasági kár származott volna. A kár összegének 8,7—0,8 = 7,9%-a 1,49 millió Ft. További kárlehetőség, hogy a földmunka, ami ősz eleji időszakra volt ütemezve, a rossz idő beköszöntése miatt befejezetlenül maradna télre. Ezzel az eredetileg 2 hónapra előirányzott veszélyes időszak 8 hónapra nőne meg. Ha ez az eset bekövetkezik, a 6 többlethónap alatt az első tervváltozatnál 24% lenne a kockázat. Ennek az esetnek a bekövetkezését 10%-nak vehetjük, így ezt az esetet az előzetes kalkulációban az ismétlődő valószínűségek szabályai szerint a két szám szorzatával, 2,4%-nak vehetjük. Ugyanilyen alapon számíthatjuk a bekövetkező késést is. Ezekből együttesen 0,73 millió Ft további előny mutatkozik a második tervváltozat javára. Végül még egy pénzben értékelhető előny származik a második változatnál alkalmazott megoldásból: az ideiglenes árvízlevezető nyílásokat felcsavarozott vaslemezek fogják lezárni, amelyek utólag bármikor kevés munkával kibonthatók. Ezáltal lehetővé válik, hogy valamely utólagos karbantartási munkához száraz munkateret biztosíthassuk. Az ebből elérhető hasznot 0,3 millió Ft-ra becsülve, összesen 2,4 millió Ft előny mutatkozott a 2. tervváltozat javára, aminek kiviteli többletköltsége mindössze 10 000 Ft körül volt. Az (5) és (6) összefüggések szerint fogalmazva a kivitelezett 2. tervváltozatnál 1% valószínűséggel összesen 21 millió Ft kár következhet be. A kár összegének 2/

3 része a késedelemből származik. A Lázbérci tározó ideiglenes árvízlevezetése A tározó a Bükk hegység északi részén a Sajóba torkolló Bán-patakon létesül (11). A 300 m hosszú, 20 m magas földből épülő völgyzárógát 5,9 millió m

3 tározóteret fog létesíteni. A gát alatt, a torkolatáig, a patak két községen folyik keresztül és a völgyben nagyvasúti iparvágány is vezet. Emiatt nagy biztonságra kell törekedni. A végleges árapasztók a 0,5% gyakoriságú 70 m

3/s árvizet surrantócsatornás oldalbukóval vezetik le. Az üzemi víz kivételét és a fenékleürítést csőalagútba szerelt nyomócsöveken fogják végezni. Az építés ideje alatt a csőalagút az ideiglenes árapasztást fogja szolgálni, az alagút lezárására és a csövek beszerelésére csak a gát és a végleges árapasztó megépülte után kerül majd sor. Az alagút vízemésztése 185,50 m szinten Q = 22 m

3/s, 193,00 m szinten Q

33 é

v — 51 m

3/s lesz. A gát építésének tervezett menete a következő (11. ábra). A csőalagút megépítése után 186,00 m szintig az agyagból készülő gát teljes szélességgel megépül. Ezen egy árvíz még gyakorlatilag kártétel nélkül átfolyhat. Ezután a 6. ábrán vázolt módszerrel épül meg a keresztszelvény egy kisebb felvízi része 193,00 ni szintig, ahol már (nem is számítva az 1,2 millió m

3 tározótérszakasz árvizet csökkentő hatását) az alagút maga képes 50 m

3/s vizet levezetni. Ha e gátrész lezáró szakaszának építése közben érkezne nagy árvíz, a gátat előreláthatólag mesterségesen kellene megnyitni. Ezután kerül sor 193,00 m szintig a teljes szélességű gátszelvény kiépítésére, majd a teljes magasságú gát befejezésére.