Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése

564 Szepessy József I УК 2*15 I S. ábra. Földgátépítés egymásutáni ütemei kötött talajú lankás völgyoldalra terelt árvízzel réteg tetején. A felületet — régi és új földmunkáét — juhlábhengerrel felérdesítjük. Ezután hordjuk be az újabb réteget, amit egyébként előírt módon tömörítünk. A lapos, széles „fogazás" géppel jól átjárható, a tömörítés teljes értékű lesz és lényegesen jobb, mint a régi módszer szerint, kézzel készült fogakba, kézzel betömörített földmunka. Az pedig, hogy így az újabb és újabb levágásokkal a régi gátrészbe már beépített föld egy részét újra tömöríteni kell, gépi munkáknál nem játszik szerepet. Ily módon homogénnek lehet a gáttestet tekinteni, feltéve, ha a később rendelkezésre álló földanyag azonos a korábban felhasználttal. Bármit teszünk is, ezen építési mód mellett hosszabb-rövidebb ideig fennáll a veszély: a gátat a víz a völgy legmélyebb pontján hághatja meg, és a tározott víz pusztító árvíz formájában zúdul le. Ezt elkerülhetjük, ha legalább az egyik völgyoldal lankás. Ez esetben választhatjuk a 8. ábrán látható építésmódot. Ennél egyenletes magassággal, teljes hosszúságban egyszerre építjük a gátat és homogén földmunkát kapunk. A lapos völgyoldal felőli gátvégen a földmunka egy szakaszát mindig alacsonyabb szinten hagyjuk, így ha átbukik a víz, ott fog átbukni. IIa terepszintig el is mossa a gátat, a terep ott magasan van, a feltározott víz nem folyhat le, és a kár helyreállítása is könnyű lesz. A módszer hátránya, hogy hosszú ideig, a gát teljes építési ideje alatt, számolni kell a meghágás veszélyével, így az árvíz bekövetkezésének valószínűsége nő meg erősen. E mellett a „lankás" hegyoldalnak tényleg egészen kis esésűnek kell lennie. Az alvizi rézsűlábhoz ideiglenesen rövid keresztsarkantyúkat is lehet építeni, nehogy az átfolyó víz a gát lábát kimoshassa. Kombinálhatjuk a két előbbi módszert a 9. ábrán feltüntetett módon: a zárórész építésekor az érkező árvizet a lankás hegyoldalban, a kész gátból kirobbantott nyíláson vezetjük le. Lankás terepen levő alacsony gátrész megnyitása képzelhető így el. E módszerrel a veszélyes építési szakasz (6. ábra 3. gátrész építése) rövid ideig tart, az ezalatt bekövetkező árvíz legsúlyosabb kártételét elkerülhetjük, viszont már kész gátrészt kell elpusztítani. Ez azonban — ha jön az árvíz — adott esetben még mindig kedvezőbb lehet, mint a völgy mélypontján egy gátszakadás. Védekezhetünk oly módon, hogy megnöveljük az árvizet ideiglenesen levezető műtárgyak vízemésztő képességét. Kiépíthetjük a fenékleürítőt úgy, hogy képes 9. ábra. A két építésmód (6. és 8. ábra) kombinációja. A „kapu" lezárása közben érkező árvíz, részére a lankás völgyoldalon a kész gátban robbantanak nyílást