Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
4. füzet - V. Szepessy József: Völgyzárógátak építése alatti árvizek levezetése
554 Szepessy József változatok kiviteli költségelőirányzatához, akkor olyan számot kapunk, amivel jól összehasonlíthatjuk egymás közt az egyes tervváltozatokat. Elöljáróban azonban fel kell a figyelmet hívni arra, hogy — mint minden hasonló esetben — a matematikai statisztikát csak gondos elemzéssel együtt szabad használni, mert a matematikai formalizmus nagy veszélyeket rejt magában. A számítás elvileg a következő lépésekből áll: 1. A teljes építkezést egymásutáni fázisokra bontjuk úgy, hogy egy-egy fázison belül változatlan árvízi hozammal, elzárási magassággal, stb. számolhassunk. 2. Minden „i" sorszámú fázisra meghatározzuk a mértékadó árvízi hozam nagyságát, majd az árvíz bekövetkezésének „p" % valószínűségét. 3. Megtervezzük az egyes építési fázisok ,,t(év) időtartamát. 4. A 4\ — P\' U (%) 0) képlettel meghatározzuk, hogy a mértékadó árvizek az építés alatt milyen valószínűséggel várhatók. 5. Megvizsgáljuk, hogy milyen jellegű és mekkora „k " (Ft) kár keletkezik az egyes fázisokban a vizsgált árvíz következményeképpen. 6. K = 2k rq i(F t) (2> szorzatösszeg megadja a teljes építés alatti várható veszély értékét. 7. A költségvetésben számított „E" (Ft) építési költség és „K" összegeként kapjuk az E btt ú = E+ К (3) értéket, ami valamely építési terváltozat teljes költségének tekinthető. Ezt az értéket kell a népgazdaságnak előirányozni, ezeket az értékeket kell az egyes tervváltozatok összehasonlításánál figyelembe venni. A számítás elvégzése során a következőket célszerű figyelembe venni: 1. A mértékadó építési fázisok meghatározása (ad 1.) Részletesen végig kell gondolni az építkezés teljes menetét és minden építési fázist meg kell vizsgálni, hogy az eközben érkező árvíz esetén mi fog történni. Egyik építési fázist sem szabad kihagyni. A megfontolások lehetővé teszik olyan előírások megadását is, amik a kár lehetőségét csökkentik. Kisebb völgyzárógátak építésének általános menete a következő: A gát talpának helyéről letermelt talajból, nagyrészben humuszból, alacsony töltési építenek, ami a munkaterületet a kisebb árvizek ellen védi. A körülzárt munkaterületen megépül a tározó fenékleürítő és üzemvízleeresztő műtárgya. Esetleg megkezdődik a gát egy részének alapozása és építése is. Az építkezés következő fázisa az eredeti patakmeder elzárása. A vízfolyás vizét átterelik a már megépített műtárgyba. Az ideiglenes védőgát most már az egész völgyet lezárja, az érkező árvíz csak a műtárgyon folyhat le. Amíg az ideiglenes lezárás védelmében a gát alapozása folyik, a veszély nem sokkal nagyobb, mint az előző fázisban: a víz elöntheti a munkateret, de kimosással még nagyobb kárt nem okoz. Megnő azonban az azonos magasságú árvíz előfordulási valószínűsége. A kis emésztőképességű műtárgy a vizet csak nagyobb szintkülönbség mellett tudja elvezetni, a kisebb hozamú árvíz is magas szintre duzzad fel.
