Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

4. füzet - III. Szitkey László: Magyarország víz- és csatorna ellátottsága 1960-ban

542 Schwarz Klaus Ezzel szemben az e és / munkarészek, tehát a csőszállítás két főformája, szabályosan ismétlődő munka, és az ezzel járó idő- és költségigény folytán különös figyelmet kívánnak. A hatásos racionalizálás ezekre irányulhat. A többi munkát: a víz emelését és szállítását, elvezetését és elosztását megfelelő szivattyúkkal végzik, és a különféle vízvezetőcsövek, tartozékok, valamint a szórófejek működése már automatikus. Utóbbi forgómozgását is rendszerint a vízmozgás biztosítja. A berendezés tehát megfelelő felállítás után üzemképes. Figyelembe kell azonban venni, hogy éppen ezeknek a berendezés-alkatrészeknek a kialakítása, és meg választása befolyásolja a kezelési és mindenekelőtt a szállítási költségeket, és a ö-től /-ig terjedő munkarészek kölcsönös egymásrahatásuk folytán összefüggésükben szemlélendök. Ebből az következik, hogy célszerű munkaerő kihasználási szempontból kedvező berendezéstípusok kialakítása, figyelembevéve az esőztetés különféle fő alkalmazási területeit. A későbbiekben e kérdésre még röviden visszatérünk. 2. A csőszállítás és annak racionalizálási és gépesítési lehetőségei A szállítás fő tárgyai minden esetben a gyorskapcsolású csövek, a munkát meghatározó egyes tényezők pedig a súly, a csöveknek a berendezés típusától, és nagyságától függő szállítandó darabszáma, az áthelyezésnél a felszínalkulástól függő szállítási távolság, és gyakoriság, a kiadagolásra tervezett öntözővízmennyiség és a permetintenzitás. Az NDK-ban főleg alkalmazott berendezések hordozható és részben beépített kialakításának megfelelően a következő csőszállítási változókról lehet szó: a) A szárnyvezetékek áthelyezése egy szórófej áthelyezési távolságnyira, a

t a szárnyvezeték teljes áthelyezése egy munkamenetben (szórófejekkel teljesen betelepített szárnyvezeték), és a

2 a szárnyvezeték egyes részeinek áthelyezése (egyes szórófejekkel való üzem) formájában. b) Részben szállítható berendezéseknél a hordozható vezeték szállítása a hidránsok távolságától függően. c) Az egész hordozható csővezetékanyag szállítása más területegységre történő átállásnál, c

1 szárnyvezetékek és mellékvezetékek részben hordozható berendezéseknél, c

2 szárnyvezetékek, és fővezeték a teljesen hordozható berendezéseknél. Az esetenként szóbajövő munkamenetek végrehajtása eddig az „1 ember visz 1 csövet" illetve „2 ember visz 3 csövet" kézi munkamódszerekkel, valamint nagyobb távolságoknál a csőkocsival való átfuvarozással történt. Ez tekintélyes munkaidőszükséglettel és mindenekelőtt jelentős erőkifejtéssel jár, ami arra vezetett, hogy egy esőztető munkásra csak mintegy 50 ha nagyságú terület öntözését lehetett bízni, és az esőztető üzemben 30%, sőt több üresjárási időt kellett számításba venni [7], [4], [15]. Kiindulva abból a tényből, hogy az esőztető üzemnél az amúgy is érezhető mezőgazdasági munkaerőhiány következtében a nagy kezelési igény az esőztetés további terjedését hátráltatja, Horning kitűnő munkáira [2], [3] támaszkodva utakat kerestek, melyekkel ezen a nehézségen javíthatunk. Közvetlen és közvetett lehetőségeket különböztettek meg. Az előbbiek az eddigi túlnyomóan kéziszállítás-