Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - II. Szilágyi Gyula-Vágás István: Földmedrű öntözőcsatornák szivárgási veszteségének megállapítása

40 Szilágyi Gy.—Vágás I. intenzitás eloszlása a trapéz-szelvényű csatorna különböző pontjai mentén egyen­lőtlen. A gyakorlati számítás egyszerűsítése céljából a valóságban más törvény­szerűség szerint változó beszivárgási intenzitás értékeket a csatorna oldalrézsüi mentén lineárisan kiegyenlítettük. Az intenzitás eloszlását a 12/d ábrán tüntettük fel. Az intenzitásábra területe [1 folyóméterrel megszorzottnak képzelve] meg­adja a csatorna 1 fm hosszán a csatornaszelvény teljes szélességében elszivárgó víz (S t) mennyiségét т 3Цт nap dimenzióban. Tekintettel a (8) és (9) egyenletre, S t értékét a következőkből számíthatjuk: S t = S-(A + H- ][Y^) = s.p r ...(10) ahol: S = a szivárgási intenzitás (m/nap) A = a csatorna fenékszélessége (m) Q = a csatorna rézsűhajlása (cotangens) P T — (A + H- [/'l + q 2) = a csatorna redukált kerülete. S t értékét m 3/fm/nap­ban kapjuk meg, ha a képletbe az adott dimenziókban helyettesítjük a megfelelő értékeket. P r számítása a legegyszerűbben grafikus úton történhet. A 12 /с ábrán meg­szerkesztettük a H vízmélység függvényében a különböző előforduló rézsűhajlá­soknak megfelelő (P r — A) értékeket. Ezt A-val kiegészítve, P r értéke adódik, amellyel az ábrán a későbbiekben további szerkesztéseket hajtunk végre. A 12. ábra és az azon feltüntetett görbesereg tulajdonképen a (10) egyenlet grafikus ábrázolása. A görbesereg használata a következő: 1. Szemcsés talajok esetében a szemeloszlási görbe alapján az előzőekben adott módszerrel kiszámítjuk, vagy a 9. ábra használatával közelítően meghatározzuk D h értékét. 2. D h­1 a 12/a ábra vízszintes tengelyén megkeresve, a megfelelő abszcisszát a H vízmélységhez tartozó egyenesre felvetítjük, és kiolvassuk az S szivárgási értéket a függőleges tengelyen, mint ordinátát. 3. A 12/c ábrán H-nak és g-nak megfelelő (P r — A)-t képzünk, majd ehhez az értékhez A-t hozzáadva meghatározzuk I\-t. 4. P r és S ismeretében a 12/b ábra görbéi alapján (szükség esetén inter­polációval) megállapítható S t értéke. Képlékeny talajok esetén a szivárgás számítására a 13. ábrát kell használni A 13. ábra használata a 12. ábráé tói annyiban különbözik, hogy az első lépésben a talajmechanikai vizsgálat által meghatározott P rből és U-ból megkeressük az egyenértékű D h-t, majd a továbbiakban a 12. ábrához adott módszert követ­hetjük. Ami a 13. ábrán a 12. ábrához képest többlet, ez abban jut kifejezésre, hogy a 13/d ábrán az Ungár-féle összefüggés (9. ábra) és az általunk levezetett D 5 0—T) h összefüggés (10. ábra) alkalmazásával olyan görbéket készítettünk, amely a plasztikus index (PJ függvényében a vele egyenértékűnek vehető D h számítására ad lehetőséget. Minthogy képlékeny talajoknál U tényező nem értelmezhető, több görbét készítettünk a képlékenység határán levő talajoknál elég gyakori U értékekre. Hogy az U értékek közül melyik a megfelelő az adott esetben, ezt kellő mérlegelés után, a vizsgált talaj jellemzőihez közeli sajátos­ságú, szemeloszlással még elemezhető talajok U tényezőjével való összehasonlítás segítségével választhatjuk ki. Közelítő számításokhoz az U = 10 érték figyelembe­vételét ajánljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents