Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - II. Szilágyi Gyula-Vágás István: Földmedrű öntözőcsatornák szivárgási veszteségének megállapítása
48 Szilágyi Gy.—Vágás I. III. láblázat A csatorna talajának minősége Mérések száma Kimondottan laza, szemcsés talaj (homokos kavics, homok) D^ > 0,1 mm 183 15,2 Laza vagy • középkötött, szemeloszlási elemzésnek még alávethető szemcsés talaj D 5 0 < 0,1 mm 415 34,5 Kötött, képlékenységi vizsgálattal elemezhető talaj 605 50,3 Összesen: 1203 100,0 A mérések során a mérőcsőből kikerült talajanyagon szemeloszlási elemzést, illetőleg képlékenységi vizsgálatot végeztünk. A megvizsgált minták minőségi megoszlását a III. táblázatban foglaltuk össze. A szemcsés talajoknál a talajmechanikában szabványosított eljárással megszerkesztettük a szemeloszlási görbét, meghatároztuk a 10, 50' és 60%-hoz tartozó szemnagyságokat (I) l c, D 5 3, D 6 ), és az ún. hatékony szemnagyságot (D h). A hatékony szemnagyság értelmezése — a talajban végbemenő szivárgásról lévén szó — a felületegyenlőség alapján történik. Keressük azt az átmérőt, amely egyenlő gömbökből álló szemcsehalmaz esetén ugyanakkora szemcsefelületet értelmez, mint az egyes szemcsékből álló halmaz. A hatékony szemátmérőt az 1 " /1 s. -, * , M" ? A összefüggésből számíthatjuk, ahol As t két, elvileg tetszőlegesen megválasztott, lehetőleg egymáshoz közel eső méretű szemátmérő közötti frakció súlyszázalékát, Ц pedig e frakció szemcséinek átlagos átmérőjét jelenti. Az (5) egyenlet tulajdonképpen harmonikus középértékképzés. D h táblázatos számítására vonatkozóan a /V. táblázat mutat be példát. A közölt példa alapjául a 8. ábrán feltüntetett, az egyik általunk vizsgált öntözőcsatorna talajából kiemelt minta szemeloszlási görbéje szolgál. A szemeloszlási görbét húrsokszöggel helyettesítjük. A húrsokszög töréspontjait célszerűen a kerek súlyszázalék értékekhez vesszük fel. A IV. táblázat első oszlopában a szemeloszlási görbét közelítő húrsokszög töréspontjaihoz tartozó súlyszázalék értékeket (s t), a második oszlopban ezek különbségét (/Is, = s t — s t+ 1) találhatjuk. A harmadik oszlop a töréspontokban mért szemátmérő értékeket (D t), a negyedik oszlop az egymással szomszédos D t értékek számtani középI A + D t+ 1\ értékét tünteti fel D, = г 1 Az ötödik oszlop az egyes D i értékek reciprokát adja A hatodik oszlopban végezzük el a második és az ötödik MSA oszlop értékeinek soronkénti összeszorzását j — J. A hatodik oszlop értékeit
