Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
3. füzet - I. Kovács György: A vízfelőli fedőréteg figyelembevétele a gát alatti szivárgás vizsgálatában
a vízfelöli fedőréteg figyelembevétele a gát alatti szivárgás vizsgálatában Dr. KOVÁCS GYÖRGY 1 I. BEVEZETÉS Az utóbbi időben több tanulmány foglalkozott a gátak vízzáró vagy vízzárónak tekinthető alapozási síkja alatt létrejövő szivárgás jellemzőinek meghatározásával [4, 7, 17, 19, 20, 23, 24, 26, 27, 30, 31, 38, 39, 42]. Ismerünk több olyan eljárást, amely lehetőséget ad a számítás során a fedőréteg hatásának figyelembe vételére is. Ezek azonban — amint erre a következő rövid ismertetésben rámutatunk — a közelítő feltevések során kénytelenek a ténylegesen kialakuló áramképpel ellentétben párhuzamos áramlást figyelembe venni. Ez az elhanyagolás szabályos jellegű hibát okoz. Bár a hiba pozitív, a számított vízhozamot növeli, a biztonságot fokozza, sokszor — különösen rövid szivárgási úthossz és nagy vastagságú vízvezető réteg esetében — nem elhanyagolható. Tanulmányunk célja az, hogy a már idézett korábbi dolgozatainkban ismertetett számítási módokat a fedőréteg figyelembe vételére is általánosítsuk és ezzel az ilyen feltételekkel végzett számításokra is kiterjesszük a tényleges áramkép törvényszerűségei alapján levezetett szemléletet. 1. A fedőréteg figyelembevételével levezetett régebbi eljárások ismertetése A gát alatt, fedőréteggel borított vízvezető rétegben kialakuló szivárgás jellemzőinek meghatározására szolgáló összefüggések hazánkban legismertebb formája a Kamenszkij-féle képlet [15] (magyar nyelven [18]), amely szerint az átszivárgó vízhozam 0) 2b mk. + t k 0 k t m A gát lábánál a fedőrétegben kialakuló, — a talaj törés szempontjából kritikus — piezometrikus nyomásesés pedig (2) h = 21 -f 2b k n t m 1 Dr. Kovács György, a műszaki tudományok doktora, a Vízügyi Tervező Iroda osztályvezetője. \
