Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

Magyarországi öntözések 19 Az öntözőgépek fejlődése A vízügyi szolgálat gépekkel — néhány vízi és közúti jármű kivételével — a felszabadulást követő időben nem rendelkezett. Sőt még az ötvenes évek elején végrehajtott hatalmas öntözőfőmű- és öntözőtelepépítést is csak minimális gépierő felhasználásával végezte. Olyan ideiglenes és egyszerű eszközöket használtunk az építésnél, mint a sáncolóeke, míg kotró és más komolyabb földmunkagép csak elvétve akadt. Gyökeres változás következett be az ötvenes évek második felében és különösen az ismertetett utolsó 3 évben. Nem feladatunk általában a vízgépészet, fejlődésével foglalkozni, ezért csak az öntözéssel kapcsolatos néhány adatot kívánunk közölni. A földmunkagépek kapacitása 1957-től 1960-ig a vízügyi szolgálat területén 3,5-szeresére növekedett. Az öntözőfőművek száma 15%-kal, kapacitásuk 13%-kal emelkedett. A fejlődés szembetűnő és nyilvánvaló, hogy a további munkáknál a gépészet mind nagyobb jelentőségű lesz. Öntözés vonalán e folyamatot gyorsítja a gépi öntözések térhódítása. Bár területileg még a felületi öntözés az uralkodó, az esőszerű öntözés korábban ismertetett aránya a szivattyús gépcsoportok kialakítása és gyártása mellett igen sok egyéb gépészeti kérdést jelent. A csővezetékek, szerelvények, szórófejek előállítása, felszerelése, üzeme és javítása egészen új feladat elé állította a vízügyi szervezetet. Jelentős segítséget jelentett az egyesített Vízgépészeti Vállalat megteremtése a korábban működő két vállalatból. A vállalat feladata a vízügyi szolgálat céljait szolgáló gépek, szerkezetek, gépészeti berendezések tervezése, tyártása, javítása, karbantartása, üzembentartása, kölcsönzése és egyéb vízgépészeti munkák. Az egyesített vállalat 1959 január 1-én kezdte meg működését. Az esőszerű öntözés gépellátásánál a szivattyús gépcsoportok kialakítása igen sok nehézségbe ütközött. A megfelelő szivattyú, motor, traktor kiválasztása, sőt a legtöbb esetben tervezése új feladatot jelentett. A Vízgépészeti Vállalat elsősorban a szerelvények gyártásában, a szivattyús gépcsoportok összeépítésében, a csőkapcsolások elkészítésében végzett jó munkát. A 3. ábrán a vállalat egyik jellegzetes gyártmányát, a CsK—800-as típusú szivattyús gépcsoportot láthatjuk. Sajnos a nagyméretű esőztetőberendezés-igény kielégítését, a típusberendezések gyártását vízgépészetünk még nem kezdte meg. Nagy segítséget jelentenek az öntözési gépészet részére a szivattyútelepeken végzett és a gépi berendezésekkel kapcsolatos hidraulikai vizsgálatok, melyet a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végez. Fokozott támogatást jelent majd a tervezett öntözőberendezés-vizsgáló állomás, melynek építése 1960-ban megkezdődött. Öntözési kutatások Az öntözési kutatásokat az elmúlt 3 évben a fejlődés és újabb témák felszínre kerülése mellett az erősebb koordináció és a tervszerűség jellemzi. A korábban elszórtan számos intézményben folyó sokoldalú növénytermesztési, talajtani, vízgazdálkodási, gépészeti, hidraulikai, gazdaságossági stb. vizsgálatok összehangolására, a kutatási eredmények széles körben ismertté tételére 1955-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság kezdeményezésére kutató munkaközösség alakult. A kutatások koordinációját a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzi, évenként összegyűjti valamennyi öntözési kutatással foglalkozó szervtől a vizsgálatok rövid leírását, az eredményeket és „Időszerű Öntözési Kutatások" címen 2*