Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Wisnovszky I.: Korszerű csatornakarbantartás 299 A vegyszerek hatása a vízben álló növényekre nagyobb, mint a száraz csator­nákban felverődő gazokra. így nehezebben pusztulnak a rézsün álló sás és nád­félék, viszont a következő évi sarjadás feltűnően satnyább az előzőnél. A permetezés időpontja május végétől szeptember végéig választható, de a június-júliusi permetezés során jut el a hatóanyag leghamarabb a gyökerekbe, tehát a hatásuk ebben az időszakban a legjobb. A vízrendezési feltételeknek a júniusi permetezés felel meg leginkább, mert a nyár közepén jelentkező záporok vizének levezetéséhez biztosítják a tiszta medret. A vegyszeres vízinövényirtási kísérletek során már évekkel ezelőtt tapasztal­ták, hogy á megsértett növényeken különösen érezhető a vegyszerek hatása. Ennek a jelenségnek alapján dolgozták ki a keletnémet kutatók a vízinövényirtás új módszerét, az ekés irtást. Módszerüket különleges géppel, amelyet leghelyesebben csatornaszánnak nevezhetünk, hajtják végre. A csatornaszán megsérti a csatorna­gazt, illetve annak gyökérzetét és vegyszert adagol a sértett növényi részekre. Gyökérkezelés esetén a csatornaszán vágóvasai felsértik a mederfeneket, ezekbe a barázdákba fúvókákon át bejut a hatóanyag, majd simító takarja be ismét a keskeny barázdát. Hajtáskezelésnél a mederfenéket nem barázdálják és csak a növényeket per­metezik, amit azonban a szán akkor is tökéletesen hajt végre, ha fejlett növények fedik a csatornát. A csatornaszán szükség esetén felállítja a lekonyult gazt, illetve megsérti a növényzetet a jobb vegyi hatás érdekében. A permetezéskor legfeljebb középvízállás lehet. A legkedvezőbb eset akkor áll elő, ha gyökérnyak a vízszin felett van. A vegyszeres vízinövényirtás időjárási követelményei megegyeznek a növényvédelmi permetezés követelményeivel. Leg­jobb a száraz, meleg idő. A szél veszélyes a környező kultúrnövényekre. A párás idő akadályozza a hatóanyagok felszívódását a növényekbe. Hűvös időben lassúbb a növények élettevékenysége, így a felszívódás is lassú. A rézsűkezelés egyáltalában nem könnyebb a mederfenék tisztításánál. Meg kell találni azt a szintet, ami felett a rézsű fűtermését hasznosítani lehet, és csak eddig a szintig irthatjuk a növényeket. Vigyázni kell azonban arra, hogy a rézsűn a teljes növényirtás elősegítheti az eróziót, aminek kifejlődése pedig több kárt jelent a benőtt medernél. Célszerű tehát a rézsűt csökkentett mennyiségű ható­anyagot tartalmazó permetezéssel kezelni, ami csak visszaszorítja a növényzetet fejlődésében, de nem pusztítja el a gyökérzetet. Természetesen erre a „kíméletes" kezelésre csak a magas fedőnövényzet irtása után kerülhet sor. A vegyszeres csatornagaz-irtás anyagkérdése hazánkban megoldatlan prob­léma. A számbajöhető vegyianyagokat, illetve azok alapanyagait csak import útján tudjuk biztosítani. Ennek hátránya kettős: az anyagok beszerezhetősége a mindenkori külkereskedelmi mérlegtől függ és a hazai alkalmazás aránylag költ­ségesebb a többi módszerhez viszonyítva. Megemlítendő azonban, hogy à nyugat­németországi vegyianyagok megfelelője beszerezhető a Német Demokratikus Köz­társaságból is. A vegyszeres vízinövényirtás eredményét nézve már a hazai kísérletek során megállapíthattuk, hogy e módszer önmagában nem elegendő a csatornák jó víz­vezető képességének fenntartására. Ugyanis az elpusztult növényzet lekonyulása előtt ugyanazt a szerepet tölti be, mint az élő növényzet, később pedig a holt növényi anyag a fenéken mint feltöltődés jelentkezik. Előnye azonban ezek ellenére két­ségtelen. Rendszeres veggszeres kezeléssel a csatornában több évre megszüntethetjük a gazosodást, tehát a vegyszeres csatornagaz-irtást csakis több, 2 — 3 éves program keretében hajtjuk végre. A kevésbé ellenálló gazok röviddel a kezelés után elpusztulnak és a fenékre fekszenek, így megszűnik feliszapoló hatásuk. Az elpusztult növények gyökerei is elpusztulnak, ezeket pedig különösebb erőfeszítés nélkül a növényekkel együtt eltávolíthatjuk a mederanyagból. Ügy­nevezett saralás esetén a gépek munkáját nagymértékben megkönnyíti a gyökér­ellenállás hiánya. Végül is a külföldi kutatókkal egyetértésben hangsúlyoznunk kell, hogy a vegyszeres csatornagaz irtás nem önálló, hanem csak kiegészítő csatorna fenntar­tási módszer.

Next

/
Thumbnails
Contents