Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

Magyarországi öntözések 13 műtárgyai, K-V tározó, szivattyúállások létesítése a Dunavölgyi főcsatornán, a Sárvízmalom csatornán néhány műtárgy, a Hanságban vízkivételi zsilipek. A főművek tervezése és építése szempontjából e 3 évre legjellemzőbb tehát az öntözések stabilizációjával kapcsolatos tervezések, de elsősorban az építések erőteljes megindulása. Öntöző'telepek tervezése és építése Az ötvenes évek elején tapasztalható új telepépítési fellendülés után az évtized második fele elsősorban megépült telepek korszerűsítésére, jobb kihasználására jellemző. Éppen ezért az új öntözőtelepek tervezése igen csökkent és zömében az esőztető berendezések tervezésére korlátozódott. Jellemző még az utóbbi időszakra a tervezések decentralizációja, vidéki — igazgatósági és állami gazdasági — tervező csoportok alakulása. Az állami gazdaságok kultúrmérnöki tevékenysége jelentősen fejlődött és nagyjelentőségű munkák tervezésére és építésére alkalmassá vált. Az öntözőtelepek tervezésénél elsőrendű szempont lett az üzem érdeke. Megszűntek a túl nagy és ezért gyakran öntözhetetlen táblák. A belső berendezéshez nyugtalan terepen tereprendezés tervezése is járult. Az öntözési kutatási eredmények figyelembevételével, — melyet a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet végzett a felületi öntözéssel kapcsolatban [3], — állapították meg a tervezők a csatornatávolságokat. A szovjet és a hazai kísérletek adtak támpontot a táblák méreteinek megállapítására is. A rizsterületek forgóba állítására és a szántóföldi növények igényeinek kielégítésére szolgáló megoldások [4] mind a rizs, mind a szántóföldi növények öntözését lehetővé teszik. Építés vonalán új felületi öntözéses öntözőtelep 2958-ban alig létesült. Annál jobban fejlődtek a korszerűsítési, tereprendezési munkák. 2959-ben több mint 5000 kat. hold kiterjedésű új öntözőtelep létesült. Érdekessége e számnak az, hogy közel 70%-a rizs. 2960-ban a több, mint 7000 kat. hold új öntözőtelepből viszont már csak kb. 8% rizs, míg nagyobb része kert (3 507) és szántó (2460 kat. hold). Ezek az adatok igen szerények a korábbi évek számai mellett, ellenben valóságos eredmények, melyek ténylegesen növelték az öntözéssel hasznosított területet. Tereprendezés Az öntözés egyik műszaki előfeltétele egyenetlen terepen a víz útjának biztosítása, a tereprendezés

4. Kisüzemi körülmények között a csatornák, rizsgátak sűrítésével, az öntözőbarázdák hosszának csökkentésével, a munkaerőlétszám növelésével az öntözést biztosítani lehet. Azonban a nagyüzemi öntözés előfeltételeinek biztosításában a tereprendezés különösen nagy fontosságú. A nagy, szabályos öntözött táblák, egymástól távoleső csatornák csak egészen szabályos, öntözésre különösen kedvező területen épülhetnek tereprendezés nélkül. Mégis az ötvenes évek elején évenként több tízezer kat. hold öntözőtelep épült anélkül, hogy tereprendezést végeztünk volna, sőt többségük a terep egyenet* Tereprendezés tulajdonképpen mesterséges terepkialakítás földmunkával, melynek eredményeképpen az elleneséseket eltüntetjük, biztosítjuk a víz mozgásához szükséges körülményeket. A tereprendezéstől megkülönböztetjük a talajegyengetést, mely a talajfelszín helyi — rendszerint talaj művelésből «redő — egyenetlenségeinek eltüntetése.