Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - I. Alcser Jenő-Perényi Károly: Magyarországi öntözések fejlődése 1957-től 1960-ig

Magyarországi öntözések 5 A vízszolgáltatás terén a vízügyi igazgatóságok egyre nagyobb feladatokat látnak el, ezzel szemben a gépállomások részvállalása évről évre csökken. Ezt szemlélteti a 2. ábra. Szembetűnő a gépállomások szerepének csökkenése, ha a gépállomások által üzemben tartott területeket, az összes öntözésekhez viszonyítjuk. 1957. évben a gépállomások az összes öntözéseknek 28%-ára, 1960 évben ezzel szemben az összes öntözéseknek csak 10%-ra szolgáltattak vizet. Az öntözések megyénkénti elhelyeződése igen tág határok között mozog. Az első helyet Szolnok megye foglalja el 56 903 kat. hold öntözött területével, az utolsó helyen pedig Zala megye áll 188 kat. hold öntözésével. Az öntözések területi változását részletesen, megyénként és országrészenként az I. táblázat tünteti fel. A táblázat adataiból megállapítható és az öntözéseinkhelyes irányban történő fejlődésére mutat az a körülmény, hogy az öntözések súlypontja véglegesen a csapadékban szegény Tiszántúlra helyeződött. 1930. évben az öntözések 73%-a a Dunántúlra esett és csak 27% jutott az aszályos Alföldre, valamint az északi országrészre, pedig az ország csapadék- és talajviszonyai elsősorban az Alföld öntözését indokolják. Jelenleg az Alföldön és az északi országrészen van öntözéseink 85%-a és csak 15% esik a Dunántúlra. Az I. táblázat az öntözések növénykultúránkén ti illetve művelési ágankénti megoszlását is mutatja. Megállapítható, hogy a művelési ágak aránya kedvezően 1. ábra. Magyarország öntözéseinek területi fejlődése az 1952—1960. években Рис. 1. Территориальное развитие орошения в Венгрии в периоде с 1952 по 1960 гг.