Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - IX. Képek a Föld különböző részeinek vízépítési munkáiból

176 176 Ismertetések Rokycan-tól nem messze Ejpovic-nél (11) 1957-ben befejezett földgát koronahosszúsága 4036 m. A gát megvédi a lejjebb fekvő területeket az árvizektől és a tározott víz egy részét a környező ipari üzemek hasznosítják. A nagyobb földgátak, illetve kŐgátak közé tartozik a I\itrianské Bud.no (12) mellett 1956-ban befejezett gát. A 340 m koronahosszúságú gátat főleg a Nováka-i hőerőművek és kémiai üzemek ipari vízellátására építették. A gát anyaga dolomitkavics agyag vízzárómaggal (6. ábra). A gátkorona vízfelőli oldalán 1,1 m magas partfal van, amelynek feladata a gátkorona és az azon végigmenő út megvédése a hullámzás ellen. A gát magassága 16,0 m. A Cidlina patakon Vysoké Veseli (13) mellett levő halastavakat a háború után felújították mezőgazdásági célokra. A 220 m hosszú keresztgálhoz a bal oldalon mintegy 420 m hosszú oldalgát csatlakozik. Az évente átlagosan tározható vízmennyiség 30 millió m

3, amelyet főleg öntözésre használnak. A Vltaván Lipno (14) mellett 1960-ban befejezett gát jobb oldala földből, a bal oldala betonból készült. A beton gátrészbe van elhelyezve a fenékürítő és a túlfolyó berendezés. A teljes koronahosszúság 220 m. A Lucovic melletti papírgyárat innen látják el vízzel. A tározott víz energiáját földalatti erőtelepen alakítják át elektromos energiává. 1959-ben fejezték be a Záskalská-i tározót (15), amelyet öt évig építettek. A 170 m koronahosszúságú földgáthoz 74 500 m

3 földanyagot használtak fel. A tározó túlfolyója 48 m hosszú oldalbukó. A vízfelőli rézsű előregyártott betonlapokkal van burkolva. A tározott vizet a környező ipartelepek vízellátására használják. A háború utáni első völgyzárógát Kriianovic (16) mellett épült. A betonból készült súlygát koronahossza 127 m. A koronán két, egyenként 15 m széles túlfolyónyílás van, ezek mindegyike 2 m magas gáttáblával zárható el. A tározót főleg energiatermelési célra létesítették. A vízkivételi műtől vasbetoncső indul, amely távolabb nyomóalagútban folytatódik, végül ismét vasbetoncsőben folyik a víz egészen a Prácov melletti kiegyenlítő medencéig. Ennek a vezetéknek teljes hoszsza 3,2 km. Az így megvalósított szintkülönbség 95,5 m. A vízerőtelep után 30 m széles beton túlfolyóval ellátott földgáttal képezett kiegyenlítő medence van. A 10 m magas földgát koronahossza 210 m. A gát teljes térfogata 30 000 m

3, ebből 9000 m

3 az agyagmag térfogata. A vízzáró mag szélessége az alapozásnál 3,0 m, a gát koronája alatt 0,8 m (7. ábra). A Suchomastsky (17) patakon épült 87,30 m koronahosszúságú földgátat 1959-ben kezdték üzemeltetni, a Králűv-Dvúr-i vasmű vízellátására. Когубапу (18) közelében a Morva folyón épült földgát fő feladata Korycany környéke vízellátásának biztosítása. A gattestbe 131 440 m

3 földanyagot építtettek be. A három év (1953 — 1955) alatt megépült Dfínova-i (19) földgát kettős célt szolgál. Egyrészt mentesíti a lejjebb fekvő területeket az árvízkároktól, másrészt a környező ipari üzemeket látja el vízzel. A Vágón épült Krpelany (20) tározó három üzemvízcsatornás erőművet a Krpelany-i, a Sucany-i és a Lipovec-i erőművet látja el vízzel. A földből készült gáttestben a vízleeresztő és a túlfolyó berendezés külön betontömbben van elhelyezve. Nem szerepelnek a fenti felsorolásban azok a vizsgált 15 év alatt épült tái'ozók, amelyekről a Hidrológiai Közlönyben és a Vízügyi Közleményekben már megjelentek ismertetések. Ilyenek a Dobsina melletti vöígyzárógát és erőtelep, a Slapy-i duzzasztómű és a Móíová-i földgát. Befejezésül megemlítjük, hogy 1960-ban tíz nagyobb tározó megépítésén dolgoztak Csehszlovákiában. Ma». vúsiint Àgaltest B-agyagtömllés D-beton fal C-koszoras E-si'róréteg 7. ábra. Л Nitrianské Ruclno-i gát metszete