Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - VII. Kisebb közlemények

146 Kisebb Közlemények Ha az alvizet duzzasztjuk a természetes mélység fölé, a veszteségtényező értéke változik. Ezt mutatja a 7. ábra, amely szerint azonban a duzzasztás nem eredményez egyértelmű változást. A maximális duzzasztás távolsága különösen azért fontos, hogy a kialakuló vízfelszínt legalább közelítőleg meg ludjuk határozni. A távolságnak a hídnyílás b

2 (1 - I) szélességéhez viszonyított érteket — viszonyszám függvenyeben a 8. ábrán Ft lehet leolvasni. A képletben I a hídnyílásban levő pillérek felületének az alvízi keresztszelvényhez viszonyított értéke, míg F

2 az alvízi szelvényterület normális vízmélységnél. b Ah Harmadik változó a duzzasztott felületre jellemző viszonyszám + 1. F„2 Az összetett hídnyílás Többszörös vagy összetett hídnyílásban a szabad átfolyási szelvényt pillérek vagy cölöpök szakítják meg, amelyek azonfelül, hogy újabb szűkítést jelentenek, alakjuknak megfelelő mértékben duzzasztának, annál is inkább, meri a már felgyorsított, legnagyobb sebességű vízbe nyúlnak bele. Alapvető kérdés az, hogy az egyes nyílások között a vízszállítás hogyan oszlik meg. Ideális esetben a fenékmélység azonos. Erre az esetre vonatkozóan ad tájékoztatást szabad átfolyás esetén a 9. ábra, amely az úgynevezett kettős szűkület vizsgálatának eredményeit tünleti fel [19]. Az ábrán jól látható, hogy a két nyílás együttes működése esetén tapasztalt fajlagos vízszállítás gyakorlatilag egyezik az egyes nyílások fajlagos vízszállításával. Ugyanez vonatkozik az alulról befolyásolt átfolyásra szerkesztett Lamoen-görbére is. A szabad átfolyás vízhozamtényezője azonban függ a pillérorrok kialakításától is [8]. 7. ábra. A veszteségtényező változása az alvíz duzzasztása következtében