Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)
1. füzet - V. Kienitz Gábor: A hortobágyi térség belvízrendezése
132 Kienitz Gábor A többlet-jövedelmi adatokat a legfontosabb kérdésnél, a javasolt kiépítési fok megállapításában való döntésnél használtuk fel. Az öblözetek létesítményeit méreteztük és költségeltük q 0, 3 0, q 0H 0 és g G, 5 0 kiépítésekre való fejlesztéseknek megfelelően. Az egyes öblözetek ilyen fejlesztéseinek egyszeri beruházási költségei B 0, 3 0, B 0, i 0 és ß c, 5 0 voltak. Hatékonysági vizsgálatokat a T többletjövedelmi, valamint а В egyszeri beruházási adatok alapján minden öblözetnél a három kiépítési fokra való fejlesztéssel kapcsolatban végeztünk. E vizsgálatok a következőkre terjedtek ki: a) A népgazdasági mutató kiszámítását az Országos Tervhivatal 3/1960./Tg. E. 6/0. T. sz. utasításában írta elő. T T <7n = — — = 4,14 - (8) M + A + L+A' + F В w A képlet nevezőjében szereplő értékek az egyszeri beruházási költség %-ában fejezhetők ki, így a képlet visszavezethető T-re és B-re. M üzemi és bérköltséget j elent, A anyagköltséget (M + A együttesen 2%), L értékcsökkenési leírás (2%), Á állóeszköz-lekötés (kötelezően 20%), végül F forgóeszköz-lekötés (0,2%). b) A tiszta hozamot úgy nyerjük, hogy a többletjövedelemből levonjuk a belvízrendezés költségeit. Utóbbiak ezúttal M, A és L értékekkel veendők figyelembe. A tiszta hozam N = T — (M-f A + L) = T — 0,04 В (Ft) (9) c) A jövedelmezőségi mutató az egyszeri beruházást az általa elért tiszta hozammal hasonlítja össze, utóbbinál azonban ezúttal F is figyelembeveendő. T—(M +A + L+ F) T ] = i———————' = 0,042 (10) В В d) A megtérülési idő azt fejezi ki, hogy az egyszeri beruházás költségét mennyi idő alatt téríti vissza a tiszta jövedelem. így a megtérülési idő a jövedelmezőség reciprok értéke. t m = — = 4 (év) (év) T —0,042 В 1 e) Búza-termelési költség. A belvízrendezéssel kapcsolatos kiadások mezőgazdasági jellegűek, általuk mezőgazdasági többlet-jövedelmet érünk el. Helyettesítjük e jövedelmet búzával; 1 q önköltségi termelési költsége mai viszonyok között mintegy 200 Ft-ra tehető. Ennek alapján valamely belvízrendezési munka gazdaságosságát jellemzi, hogy 200 Ft-nál többe kerül-e az általa termelt többletbúza 1 g-ja, vagy sem. A belvízrendezés költségeiből termelt 1 q búza költsége: д_ 200 (М-М + Д +А)_ мГ (FW (12 ) E képletben az A állóeszköz-lekötést a mezőgazdaságban maximálisan megkívánható 5%-kal vettük figyelembe, a többi értéket pedig mint fentebb.
