Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - V. Kienitz Gábor: A hortobágyi térség belvízrendezése

A Hortobágy belvízrendezése 115 nincsen ideálisan kiépítve, hanem csak q, ,

2

0-ra. Minden L elöntésben fekvő vízmennyiségnek van egy / tartóssága; kisebb L

rnek hosszabb nagyobb L

2-nek pedig rövidebb ( t

2). Vegyünk fel négy t időtartamot, 3, 7, 11 és 15 napot. Állapítsuk meg e tartósságokhoz a </

0,

5

0 és q

0,

2„ közötti L

3, L

7, L

n és L

1

5ordinatakülönbségeket. Ezek a vízmenynyiségek T

3, T

7, T

n és T

1

5 kiterjedésű területeket borítanak el. Ezúttal részleteikben szükséges ismernünk e területeket. Rendelkezésünkre állnak a 2/b ábra szerinti elöntési görbék, amelyek a hortobágyi térségben összesen kintfekvő L-hez öblözelenként és ezeken belül OMMIkategóriákra bontva adják meg az elöntött területet. Nevezzük a valamely öblözetben valamely kategóriából L

3, L-, L

n és L

16 miatt elöntött területeket T'„ T-j, T'

n és Т^

3-пек. Az irodalomból [3] ismert Cziráky—Alcser— Fekete—Nizsalovszky—Szekérféle táblázatból megállapítható növényféleségekként a 3, 7, 11, illetve 15 napig tartó vízborításból eredő károsodási %. Viszont az OMMJ adataiból [4] tudjuk, hogy a Hortobágy mely kategóriájú talaján milyen növényféleségeket tartalmazó vetésforgóval kell számolnunk, s hogy növényféleségenként milyen átlagos hozamot kell figyelembe vennünk. A termés-értékek az Országos Tervhivatal által meghatározott árakkal számolandók. A felsorolt adatok egybevetésével összeállítható egy-egy táblázat a hortobágyi öt talajkategória mindegyikére, amely tartalmazza havonkénti részletezéssel a 3, 7, 11 és 15 napig Előfordulási valószínűség, p°j° 7. ábra. A hortobágyi térség belvíztömeg tapasztalati valószínűségi görbéje Empirical probability curve of the excess water mass for the Hortobágy region S. ábra. A különféle t tartósságú L elöntésben levő vízmennyiségek meghatározása Fig. S Determination of inundating water volumes L for different durations t 8«