Vízügyi Közlemények, 1962 (44. évfolyam)

1. füzet - IV. Sulyok Béla: Gyümölcsösöntözés a növekedésgörbe alapján különös tekintettel a téli almafára

A gyümölcsöntözés időpontja 87 Л tározó öntözéssel szemben még egy további szintén lényeges követelmény is felmerül: a pihenőre térő vegetáció Jakovlev [63] és mások [57] szerint az ősziőszvégi tározó öntözések folytán megújhodhat, kivéve lia a talaj nedvességmennyiségét kora ősztől fokozatosan és lehetőleg egyenletesen emeljük. Ezen követelmény kielégítése a kockázatmentes tározó öntözés szükséges, de nem elégséges feltétele. További követelmény az, hogy a vegetáció erőteljes nedvesség fogyasztásának kezdete — ami április végére május elejére tehető — és az időrendben legkésőbbi télvégi, célszerűen március 15-i öntözési időpontja közé eső, kb. 6 heti időtartam alatt az előre nem látható csapadékmennyiség számára a talajban egy kellő méretű öntözetlen rétegvastagságot tartsunk fenn. Kísérleteim helyén 40 esztendőre visszamenőleg nem találtam olyan március-április hónapot, melyek mindegyikében az átlagos csapadékon felül annak még háromszorosa hullott volna alá. Ezért elegendő a március 15—április 30 közötti átlag 35 mm talajnedvesség háromszorosa, tehát 105 mm mennyiség számára fenntartani egyszáraz réteget. Ha netán ezt meghaladó kivételes csapadékmennyiség fordulna elő, úgy a rendkívüli esők káros hatását az ilyenkor úgyszólván mindenkor bekövetkező szeles időjárás, valamint az előrehaladott tavaszban az emelkedő hőmérséklet által előidézett fokozott párolgás gyorsan kompenzálja. A természet ugyanis sohasem csinál akkora hibát mint az ember! M ados [64] szerint a talajok átlagos hasznos vízraktározó képessége 16 térfogatszázalékot tesz ki. Ez a számérték kalciumtalajokon — a gyümölcsösök általában ezeken tenyésznek — különösen bevált, s így elfogadható, hogy a 10,5 cm/0.16 = 66 cm biztonság elegendő lesz. A tározóöntözés időpontjai nem kötöttek, a vízmennyiségek azonban a talajréteg vastagságának függvényei. A vadalanyra oltott erőteljesen kifejlett télialmafa gyökérrendszerének zöme 2,00—2,50 m mélységig hatol le, úgy, hogy mintegy 4 méterre tehető az a talaj rétegvastagság, amelyből a nedvességszükséglet részben közvetlenül, részben a kapilláris erők révén, részben a talajharmatból meríthető. 100 mm az az egy öntözés alkalmával kiöntözhető maximum, melyet a hagyományos öntözési rendszerekkel túllépni nem ajánlatos. Németh [65] kerti veteményeknél 75—80 mm-t irányoz elő, magam a gyümölcsös öntözéseknél a H

y =-2,00 higroszkóposságú talajoknál 100 mm-t elfogadhatónak találtam, de ennél többet nem alkalmaztam. Két egymást követő öntözés közé mintegy kétheti regenerálódási szünetet kell közbeiktatni. A tározó öntözést célszerű az előadottak figyelembe vételével pl. a következő program időpontjai és öntözővíz mennyiségei alapján lebonyolítani: első öntözés okt. 1-én, kb. 50 mm öntöző vízmennyiséggel második öntözés okt. 15.-én kb. 80 mm öntöző vízmennyiséggel harmadik öntözés nov. 1.-én kb. 100 mm öntöző vízmennyiséggel negyedik öntözés nov. 15.-én kb. 100 mm öntöző vízmennyiséggel Ezek az őszi-őszvégi öntözések. A télvégiek pedig a következők: ötödik öntözés március 1.-én, kb. 100 mm öntöző vízmennyiséggel hatodik öntözés március 15.-én kb. 100 mm öntöző vízmennyiséggel Mivel az öntöző víz mennyisége — mely a tervezet szerint az öntözés időtartama alatt a csapadék többszörösére rúg — változtatható, a csapadék legszélsőségesebb kilengései is kiegyensúlyozhatok, úgy hogy a végrehajtás folya-