Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - III. Joó Ottó: Részletek a Szovjetunió mezőgazdasági vízgazdálkodásából

-68 Joó Ottó tatja 350 mm átmérőjű főnyomócsőben. Az egységek 180 1 vizet szállítanak másodpercenként. A gépek az öntözés időrendje szerint napi 20 órát vannak üzemben. Nappal az állami gazdaság, éjszaka a kolhozok kapnak vizet. 1 m

3 víz 600 m-re emelése 4—5 kopek. Egy kWó-ra 30 kopek költség jut. A szállított vízmennyiség 900 l/s. A talaj áteresztőképessége miatt 1 l/s • ha vízmennyiséggel számolnak, noha a víz nagy érték. A felső terasz felszíne erősen gyűrt. Itt hordozható csövekkel esőszerű öntözéssel kísérleteznek. A gazdaság területének 95%-án barázdás öntözés folyik. Az állandó jellegű öntözőcsatorna burkolt. Belőle 800—1200 m hosszú ideiglenes csatornák ágaznak ki. Esésük legfeljebb 2,5°/

00. Az öntözőbarázdák 80—100 m hosszúak. A legnagyobb barázdaesés 2%, a legkedvezőbb 2—5°/oo- A kedvező esésviszonyokat szükség esetén tereprendezéssel állítják elő. A főnyomóvezetékből a vizet a betonburkolatú, bukókkal lépcsőzött osztócsatornák tiltóin eresztik az ideiglenes hálózatba. Innen szükség szerint egy-két oldalra a szőlősorok között a rétegvonalakkal közel párhuzamosan kihúzott öntözőbarázdákba eresztik. Egy évben háromszor öntöznek a vegetációs időszakban, ezenkívül még egy téli tározó öntözést adnak január vagy február hónapban. Egy-egy öntözés víznormája 600—800 m

3/ha. Az egész szőlőterület öntözési fordulója tíz nap. Kivételt képez a vegetációs időszak esetleges harmadik öntözése, szeptember hónapban. Az öntözési idő ez esetben 15 nap. Az öntözés végrehajtása szempontjából a szőlőterület 4 részre tagozódik. Egy ilyen részen két öntözőbrigád dolgozik 2—2 öntözőmunkással. így egy öntözőmunkásra 20—25 ha terület öntözése esik. A napi teljesítmény 2—2,5 ha 10 órás munkaidő mellett. A szélvédő erdősávok és a díszkert-parkosítások öntözését további két öntözőbrigád végzi két-két öntözőmunkással. Minden öntözés után, mihelyt a géppel a földekre lehet menni, tárcsával és fogassal talajművelést végeznek a talajnedvesség megőrzése és a talaj cserepesedésének meggátlása érdekében. A következő öntözést megelőzően természetesen újból meghúzzák az öntözőbarázdákat és az ideiglenes elosztóárkokat is helyreállítják. A műszaki berendezést — a szivattyúkat vagy a főnyomóvezetékeket a Vízgazdálkodási Minisztérium vállalata tartja üzemben. Az elosztóhálózattól kezdve minden munka a gazdaságé. A fenntartást ugyanilyen megosztással végzik. A gazdaság szőlő termésátlaga öntözés mellett 110 q/ha. A csemegeborok szőlőit 16 — 18 fokos cukortartalom mellett szüretelik. Grúziában, azokon a területeken, ahol a vegetációs időtartam alatt is van 300—350 mm eső, az öntözés nélkül termelt szőlő átlaga 50—60 q/ha. Ugyanakkor az öntözött szőlők országos termésátlaga mintegy 80 q/ha. A gyümölcsösöket a szőlő öntözésével azonos módon két-három alkalommal, esetenként 400—800 m

3/ha vízmennyiséggel öntözik. Csapadék- és vízszegény vidékeken rendszeres őszi tározó öntözések is folynak. Elvétve találkoztunk esőző öntözés alkalmazásával is. A. Öntözés Közép-Ázsiában Taskenttől 120 km-re, a Kazah Sz. Sz. K. déli csücskében terül el a l'alita Aral gazdaság (magyarul: a „Gyapotsziget") a Golodnaja sztyeppe szélén. Ez az „Éhségsztyeppe" a karakumi sivataghoz csatlakozik. Területéből már 200 000