Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Marko— Auer: Tihany község és üdülőtelepe 521 A Tihanyi-félsziget a zalai partról Aszófő fáján nyúlik a Balatonba. A félsziget pannóniai homokból és agyagból áll, amelyet bazalt-tufa, továbbá a posztvulkanos működésből származó kovásmészkő, régi gejzír-kráterek maiadványai és sarvulkanokból származó kemény tufa védelmezett meg. Az egész félszigetet 2km széles, alacsony, de régi kőzetekből álló lapály kapcsolja a szárazföldhöz. A félsziget belseje két részre osztott medence. Egyik a belső tó (131,00 m A. f.), a másik a mocsaras külső tó (126,00 m A. f.) medencéji. Tihanyi-félszigeten hidrogeológiai kutatasokkal először l.óezy professzor foglalkozott 1922-ben, a félsziget déli partján tervezett kultúrpark vízellátásával kapcsolatban. Több vízkutató fúrást telepített részben a révnél, részben az Akasztódomb alatt a Biológiai Kutató Intézetnél. Ezek a fúrások 60 — 70 m inélvségűek voltak, de eredményteleneknek bizonyultak. Eredményes volt azonban :'< Halász-telep melletti fúrás, melynél 40 — 60 m közötti mélységből 150 m 3/nap jó minőségű ivóvizet kapott. Ugyancsak az ő kutatásai és tervei alapján épült meg a Tihany község és fürdőtelep vízellátását biztosító vízmű. Kutatásai során megállapította, hogy ezen a részen a tömött, szálban álló pliocén-homok kitűnő természetes vízszűrőt alkot úgy, hogy a Balaton vízszíne által egyensúlyban tartott víztartó réteg bőséges, jó ivóvizet biztosít. Megerősítette a fenti adatokat a Földtani Intézet Vízügyi Osztályának szakvéleménye is, mely szerint a visszhangdomb alatt-pari i sávon lelepült homokrétegek nyújtják a legkedvezőbb vízbeszerzési lehetőséget. E szakvélemények birtokában el kellett dönteni, hogy a pliocénkori homokréteg alkalmas-e vízbeszerzési lehetőségként, vagy balatoni nyílt felszínű vízművet kell tervezni. Előbbi helyen is több megoldás kínálkozott: aknakút, esőkút, csáposkút és galériás vízfő. A nyílt vízkivételi művet a tisztítással jáió nagy üzemköltségek miatt el kellett vetni. Csáposkutat finomhomok vízadórétegben telepíteni nem lehet. Alkalmatlan a galériás megoldás is, hiszen az igen meredek hegyoldal löszpartjai csúszásra hajlamosak voltak. Végül a döntés a porózus falú aknakút mellett volt nagy tározó-térfogata miatt. A helyi adottságok alapján jelöltük ki a 3. és 4. jelű kút helyétA fúrás-szelvényekből kitűnt, hogy a felső sárga homokréteg alatt 5 — 7 m vastag kemény, szürke, agyagos iszap van. Ez alatt szürke homokréteg következik, amelyben levő nyomás alatti hidegebb vizet feltétlenül céls-.erű volna felhasználni. Az első homokrétegben feltárt víz nyugalmi vízszintje 104,60 m A. f. a felsőével megegyezett. A próbaszivattyúzások eredménye a felső rétegre vonatkozóan 3 — 3,5 m-es leszívásnál 100 — 150 lit/pere, míg az alsó rétegé 5 — 6 m-es les ívásnál 50 — 70 lit/percnek adódott. 8 Vízügyi közlemények 1. ábra. A tihanyi félsziget helyszínrajza
