Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - VIII. Kisebb közlemények-Ismertetések

•518 Kisebb közlemények A nyomásingadozás torzulását e függvényében a 4. ábra szemlélteti. Csővezeték eleje. Ha egy adott csővezetéket különböző keresztmetszetű állócsővel látunk el, a csővezeték és az állócső által alkotott rendszer rugalmassági tényezője különböző értékeket vesz fel. Nagyobb állócső keresztmetszethez kisebb lengéscsúcs tartozik. Nagy állócsőkeresztmetszetnél a nyomásingadozás időbeli lefolyása sinus-függvény szerinti, ez csökkenő állócső keresztmetszettel torzul, állócső nélkül pedig egyezik a négyzet alakú nyomáslengésfüggvénnyel. A 4. ábrán a nyomásmagasság egysége a h

A

l lökésmagasság, az idő egysége az átfutási idő T = — . Ezzel az egységgel mérve с a lengés tartama a rugalmassági tényező növekedésével egyre rövidül, határértéke a féllengésre érvényes 2 T. Figyelemre méltó jelenség a nyomásingadozás „taréjosodása" a csővezeték közepénél. A nyomásvonal torzulásának mértéke az 3. ábrából olvasható ki. Ebben az ábrában a nyomásmagasság egysége, a 4. ábrával ellentétben, a gyakorlat igényéhez igazodva az összenyomhatatlan folyadék lengésének csúcsértéke. A diagramm veszteségmentes, lineáris jellegű lengésekre vonatkozik, de pontosabb számítási eljárás hiányában felhasználható nyomólégüst vagy állócső alkalmazásakor várható torzulások értékének becslésére is. 3. Számpéldák 1. Táv-vízvezeték adatai: hossz: l = 20 000 m, átmérő d = 0,6 m, ellenállási tényező A = 0,018, veszteségmagasság h

0 = 50 m, sztatikus nyomásmagasság Я = 90 m, nyomólégüst levegőterfogata sztatikus nyomás alatt: V,, = 15 m

3, hullámsebesség с = 1000 m/s A 3. ábrán h" + H + 1

0 = 1,5 és m (H + 10) H + 10 4 ' 1,6 értékeknél -' t. П = 0,63 és ^-tJLltJ° = 1,39 értékeket H + 10 H + 10 »/*•-' V ' ' '/ ' ' V ' dóra. Nyomásingadozás torzulása a víz és a csőfal rugalmasságának következtében