Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - V. Balló Iván: Az ártézijelenségek

Az ártézijelenségek 493 Az üledék és víz egyidejű felhalmozódása esetén a 7. ábra

Tszerinti feszültségi kép nem lehetséges, hanem a vízzáró lencse felelt kell egyenletes feszültséget, találnunk, alatta pedig a lencse közepe felé növekvő feszültséget. A mélységi rétegek viszonyainak ismeretéből tehát feszültségállapotukra, illetve fordítva : geohidrosztatikus feszültségállapotukból felépítésükre következtetéseket vonhatunk le. Márpedig a mélységi szemcsehalmazokhoz tartozó statikus határértékek (feszültségi határesések) meghatározása esetén e gyakorlatilag nagy fontosságú ismeretek megszerzése felé jelentős lépést tettünk. Éppen ezért szükséges, hogy legalább a jövőbeni mélységi feltárások alkalmával a kezdő feszültségeket gondosan, egységesen meghatározott módszer alapján mérjék. Amennyiben pedig a mélységi viszonyoknak megfelelő feltételeket laboratóriumi úton elő lehet állítani, a hasonlósági mechanika újszerű alkalmazására is sor kerülhet. 7. ábra. Geohidrosztatikus feszültségtöbblet alakulása al Írói feltörő vizek esetén Fig. 7. Lu formation du surplus de tension géohydrostatique en ras d'eaux jaillissant d'en bas S. ábra. Geohidrosztatikus feszültségtöbblet alakulása a rétegek plasztikus összenyomódása esetén Fig. S. I.a formation (lu surplus de tension yeohydrostatique en eas de la compression plastique des couches Állításunk szerint az arlézijelenségnek a geohidrosztatikus feszültségtöbblet a feltétele, amely főleg az áteresztőképességtől a rétegvastagságtól és az üledékes törmelék felépítésétől függ, és elég az ellenállás legyőzéséhez és a víz felszínre hozatalához. Ezért elméletünk további kidolgozásával geohidromechanika alakítható ki, amely a víznyerés lehetőségeit tárja fel. A szeizmikus mérések birtokában ki lehetne számítani a víznyerés esélyeit olyan helyeken is, ahol sem előzetesen fúrt kutak, sem tapasztalati adatok nincsenek. Az ilyen geohidromechanika alapján kiszámíthatjuk ismert mélységi rétegek feszültségtöbbletét, a belőlük kitermelhető vízkészletet, a telepíthető kutak sűrűségét, és gazdaságos elosztását, a várható fajlagos vízhozamot, az optimális szűrőberendezést és a legkedvezőbb csőátmérőt stb. Az utóbbinak különösen ott nagy a jelentősége, ahol a nyugalmi vízszint nem emelkedik a térszín fölé, és a vizet szivattyúval kell a felszínre emelni. 3. Az egyensúlyi állapot megbontása és annak következményei A mélységi vizek feszültségi tereiben vízszintes és függőleges vízmozgás csak különleges feltételek esetén indulhat meg. Ilyen különleges feltétel a kútfúrás. Ezzel az eddigiekben vázolt általános feszültségi állapothoz képest kivételes helyzet áll elő. A rétegek megcsapolásával dinamikus folyamattá vált a statikus állapot. A kútfúrás által megbolygatott mélységi feszültségi tér folyamatainak vizsgálatához kiindulásul szükség volna a kútadatokra olyan kisebb területről, ahol