Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - IV. Pásztor Dezső-Szivák Attila: A hidraulikus szállítás számítási módszerei

A hidraulikus szállítás számítási módszerei 475 2. Csak talajféleségek, azaz y = 2,6—2,7 t/m

3 fajsúlyú anyagokra alkalmazható. 3. A tiszta víz súrlódási tényezőjét meghatározó formulák /1=0,011—0,012 érték esetén általában a valóságnál nagyobb értéket adnak, ezért a valóság megközelítése érdekében az érdességi tényező (л) helyes meghatározása feítétlen szükséges. 4. A kritikus sebességre adott formulája a valóságnál nagyobb értéket ad. 5. Rövidebb távolságú és rövid üzemi idejű berendezéseknél alkalmazható számítási módszer. Az „A" és ,,B" jelű anyagokra a súrlódási veszteség Carevskij-féle értékeit nem határoztuk meg. (í. Durand módszere R. Durand francia hidraulikus és munkatársai 1951-től több éven keresztül nagyszabású kísérletsorozatot végeztek a hidraulikus anyagszállítás hidraulikai jellemzőinek és törvényszerűségeinek meghatározására. Nagyméretű kísérleti berendezésük lehetővé tette a változó paraméterek igen széles skálájú variálását. Kísérleteiknél a keverékek szemszerkezetét és töménységét szigorú, előre meghatározott korlátok között tartották. Elsősorban folyami eredetű homokot és kavicsot használtak. A szemszerkezetet minden esetben osztályozással állították elő. Kísérleteik során változtatták : a) a csőátmérőt 40 mm-től 700 mm-ig, b) a szállított anyag maximális szemcse átmérőjét 0,03 mm-től 100 mm-ig, c) a szállított anyag szemszerkezetét, d) a keverék töménységét 50 g/l-től 600 g/l-ig, e) a szilárd anyag fajsúlyát 1,5 g/cm

3-től 3,95 g/cm

3-ig. Tanulmányozták az áramlás tulajdonságait vízszintes és függőleges csőben. Méréseket végeztek — vízszintes cső esetén — a sebesség- és töménységeloszlásra. Végül kísérleteik eredményeit kiértékelték és azokat grafikonokba és matematikai képletekbe foglalták. Kísérleteiket elsősorban oly- vili. táblázat lyan osztályozott szemszerkezetű anyagokkal végezték, amelyeknek szemcsenagysága szűkebb határok között változik. Később kiterjesztették vizsgálatai kat tágabb határok közé eső szemszerkezetű anyagokra is. A VIII. táblázatban bemutatjuk a kísérleteik során felhasznált fontosabb anyagok szemszerkezetét jellemző számokat. A táblázatból láthatjuk, hogy Durand mennyire szűken szabta meg a szemszerkezet határait. Ihiraml kísérleteinél használt keverékek szemösszetétele A keverék jele Szemátmérő (mm) A keverék jele max. min. átlag H—2 0,12 0,23 0,18 L—4 0,34 0,54 0,44 L—6 0,80 1,20 1,00 L—8 1,62 2,46 2,04 L—10 3,67 5,06 4,36 R—2—5 2,30 5,25 3,78 R—5—10 5,25 9,90 7,58 R—10—15 9,90 15,54 12,12 R—20—25 29,00 25,00 22,50 5*