Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
4. füzet - III. Kresser Werner: A vízhozamok hosszúidejű előrejelzésének lehetőségei és feltételei
448 Kresser Werner Az utóbbi évek kutatásai igazolták a nap befolyását az időjárásra és így érthetővé vált az a törekvés, hogy az eddigi ismeretanyagot a közép- és hosszútávú előrejelzéseknél felhasználják. Mindenekelőtt a napfoltok több évszázados megfigyelése serkent újabb összefüggések felkutatására és vezet meglepő következtetésekhez. Ugyancsak Baur szerint minden kétséget kizáróan igazolható, hogy pl. az 1755 — 1954 közötti időszak valamennyi, a napfolt minimumot 1,8—2,2 évvel megelőző nyara kivétel nélkül szárazabb volt a normálisnál. Általános szabályként megállapítható, hogy a napfolt maximumot megelőző és követő két esztendőben, valamint a napfolt minimumot megelőző két évbén nagy biztonsággal száraz nyarat várhatunk. így pl. az 1959. évi végzetesen aszályos nyár az 1957. évi napfoltmaximum utáni máso a dik évre esett. Ugyanilyen szabályok találhatók a télen, vagy más évszakban várható hőmérséklet és csapadék előrejelzésére is, amelynek bekövetkezési valószínűsége különösen akkor nagy, ha az esetenként szükséges kiegészítő feltételek is teljesülnek. Ha az osztrák Duna évi átlagos vízhozamának jellegét az utóbbi 130 év napfoltciklusa szerint vizsgáljuk, föltűnik, hogy az átlagosnál szárazabb évek a napfolt maximumok időpontjában és közvetlenül a minimumok előtt csoportosulnak, ugyanakkor a nedves évek többnyire a minimumokkal esnek egybe (4. ábra). Még szembetűnőbb az ehhez hasonló csoportosulás a téli és nyári vízhozamok jellegének megoszlásánál. A mondottakat egybevetve remélhetjük, hogy az ismertetett összefüggések gondos ellenőrzése után megtaláljuk a vízhozamok előrejelzésének régen keresett, egyszerűen kezelhető eljárását. E kilátásokban bővelkedő út teljesen nyitott, egyesíti mindazokat a számbajöhető előnyöket (egyszerűség, biztos összefüggésekalkalmazása, a bekövetkezés feltételeinek tetszőleges szűkítése), amelyek, más módszerek okozta csalódás után, a hidrológusok számára is járhatóak. Túl messzire vezetne, ha a stochasztikus összefüggéseken alapuló vízhozamelőrejelzések valamennyi lehetőségére kitérnék. A különböző módszereket és utakat vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy azok mindegyikében igen sok a szubjek4. ábra. A Duna vízszállításának összefüggése a napfoltciklussal Рис. 4. Связь стока Дуная и цикла солнечных пятен. (MQ = средний годовой расход ; MQ = средний многолетний Расход.)
