Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

4. füzet - II. Kalinin, G. P.: Vízállások és vízhozamok előrejelzése a nem permanens vízmozgás alapegyenleteinek közelítő megoldása alapján

432 Kalinin, G. P. Hasonló módon vizsgálható az n-ik jellemző mederszakaszon belépő hozzáfolyásból származó vízhozamok alakulása is. A (23) képletnek megfelelően Qn,t KL T (n — 1)! n —1 Ahhoz, hogy megkapjuk a vizsgált időegységben hullott csapadékból származó teljes Q, vízhozamot, összegezni kell a Q

v Q

2, Q

3 ... Q

n értékeket : Kh[t К h 4 /4 3! + + Kin (n - 1) 1 t (26) Az imént levezetett képlet három tényező hatását veszi figyelembe: a) az árhullám ellapulását a mederbeli levonulás során, b) a vízgyűjtőterületnek az izokron vonalak szerinti megoszlását, с) a lefolyás területi eloszlásának egyenetlenségeit. Hangsúlyozzuk az utolsó tényező figyelembevételének fontosságát, mert az egységnyi árhullámkép elvéből kiinduló különféle számítási eljárások az esőzés és a lefolyási tényező területi eloszlásának figyelembevételére nem adnak lehetőséget. Ha az egységnyi árhullámkép módszer alapjául szolgáló feltevést követve a teljes vízgyűjtőterületen egyenletesen megoszló lefolyás esetét vizsgáljuk, vagyis = h

2 = h

3 = = h

n = h helyettesítést végzünk és az egyes jellemző mederszakaszokhoz csatlakozó részvízgyűjtőterületeket a teljes vízgyűjtőterület hányadában fejezzük ki Qt = h F t со. Oh + œ

2 - + —

J I r со. 4^ 3! t + + co„ (n - 1)! (27) eredményhez jutunk, ahol h a vizsgált időegységben a mederhálózatba belépő hozzáfolyásnak megfelelő átlagos lefolyási magasság, F a teljes vízgyűjtőterület, r a jellemző mederszakaszra megállapított levonulási idő, co

v co

2,co

3 .... co

n az első, második, harmadik ... n-edik mederszakaszhoz tartozó vízgyűjtőterület a teljes vízgyűjtőterület hányadában kifejezve. t_ A szögletes zárójelbe írt kifejezésnek és az e T tényezőnek a szorzata a teljes vízgyűjtőterületre vonatkoztatott levonulási görbe: P • = VI zgy. (0

1+(ú

2- + CO3 2 1 1 t + + + C0„ (n - 1)! U (28) Az 5. ábrán a levonulási görbék alapján végzett számítások eredményeit mutatjuk be az Unzsa folyó makarevai szelvényére vonatkozóan. Ennek a rövid jelentésnek a keretében nem lehet átfogó képet adni a lefolyási veszteségek meghatározásával kapcsolatos bonyolult kérdésekről. Ezért az alábbiakban ebből a tárgykörből csak néhány részletet ragadunk ki, elsősorban olya-