Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)
3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések
Hernády A.: Mozgásvizsgálatok portugál gátakon 407 A pilléreket szigetelni kell a hőmérsékleti hatásoktól és a műszert, valamint az észlelőt meg kell óvni az esőtől és széltől. Erre legcélszerűbb egy kellően kialakított védőkunghó létesítése, amely egyúttal a gát építési munkái alatt is megóvja a pillért az esetleges rongálódásoktól. Л kunyhó íaból készül úgy, hogy az oldalfalak a levegő cirkulálását lehetővé tegyék. Az egész felépítmény egy görgőszerkezet segítségével sínpályán forgatható. A kunyhó tetején helyezik el az éjszakai mérésekhez szükséges fényszórót, amely belülről állítható. Az 1. ábrán egy kész védőkunyhó látható. Több szempont arra kényszerítette a portugál szakembereket, hogy az észleléseket éjszaka hajtsák végre. Az említett okok a következők: 1. A napfényes napok igen nagy számban fordulnak elő s így az észlelésre alkalmas idő nagyon kevés. 2. Nagy gátaknál a nagy iránytávolságok miatt a szükséges pontosság elérésének érdekében nagy a mérés ismétlési száma. Figyelembe véve még azt is, hogy nagy számú irányt kell végigmérni, az észlelés hosszú időt vesz igénybe. 3. Éjszakai észlelés esetén az észlelésre alkalmas idő hosszabb volta miatt a mérések kevesebb észlelőt igényelnek. 4. A refrakció viszonyok éjszaka kedvezőbbek. Az éjszakai észleléssel kapcsolatban több, a gyakorlatban felmerülő nehézséget kellett megoldani. Ezek közül leglényegesebb a hálózat pontjainak láthatóbbá tétele. Erre jól bevált egy, az észlelőház tetejére szerelt, belülről irányított tengeri fényszóró, amellyel az észlelés sorrendjének megfelelően az egyes pontok megvilágíthatók. A mérés elvi megoldása Az elmozdulások meghatározásánál arra kell törekedni, hogy az elkövetett legnagyobb hiba E — 1 mm-en belül legyen. Ez a kritérium meglehetősen nagy szabatosságú mérést igényel. Módszerül először a felsőrendű háromszögelésre gondollak. Ennek azonban igen nagy hátránya az, hogy minden egyes mérésnél nagy pontossággal 1/200 000) bázist kell mérni. Ézen túlmenő hátránya az, hogy az említett pontosság betartása esetén is megmarad a bázis végpontok mozgásából adódó pontatlanság. A vizsgálat nagyban egyszerűsödik akkor, lia az elmozdulások meghatározására irányméréseket végzünk és az irányeltérésekből számítják az elmozdulásokat (a feladat az egyszerű előmetszésre hasonlít). Ilyen mérési módszer esetén — szem előtt tartva az előbb említett E m m = 1 mm-es megengedhető legnagyobb hibát — az irányokat elegendő ~ 1/500-ad pontossággal megmérni és ezt is csak egyszer. Ezután, ha biztosítani tudjuk az egyes mérések feltételeinek és körülményeinek azonosságát (ilyenek az ismétlések száma, azonos limbuszállás, azonos műszer, a műszer szabatos központosítása stb.), akkor a mérési eredményeket azonos jellegű hibák terhelik és ezek az iránykülönbségekből kiesnek. Tehát a belőlük számított elmozdulásokat már nem terhelik. Gyakorlati tapasztalatok alapján az alakult ki, hogy 3 —4-szeres ismétlésben végrehajtott észlelés a kívánt pontosságot eredményezi (erre tisztán elméleti úton és viszonylag egyszerű módon is rá lehet jönni). Az előbb említett azonos feltételekkel és körülmények között végrehajtott mérések eredményeiből számított .iránykülönbségekből a kívánt pontossággal lehet már számolni az elmozdulásokat. Ügyelni kell arra, hogy egy-egy mérés alatt a gát esetleges mérés alatti elmozdulását okozó körülményekét kizárjuk (pl. vízszínváltozás stb.). Mindeddig hallgatólagosan feltételeztük, hogy a műszerálláspontok mozdulatlanok. Ez azonban nem teljesül. Végső soron tehát a feladat két részből áll: 1. meghatározni a műszerálláspontok elmozdulását, 2. meghatározni a vizsgált pontok elmozdulását. A vizsgált pontok elmozdulásának meghatározásáról már volt szó, nézzük most a műszerálláspontok elmozdulásának figyelembe vételét. Ez utóbbiak elmozdulásainak meghatározása a gáton kívüli pontokra történő iránymérésekkel valósítható meg. Ezeket az ún. ellenőrző pontokat fixnek tételezve fel, a pillér elmozdulása a mért irányértékekből kiszámítható. Ez mindjárt a módszer első hibáját is jelenti, mivel ennek feltételezése teljesen önkényes.
