Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Szabó L.: Talajvízszinsüllyesztés Németországban 405 Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogv a nagymértékű talajvízszín süllyesztéseknél a víztelenítési feladat az alábbi kérdések megoldásával párosulhat: a) ha a leszívási felületre eső településeknek vízmüve nincs, vagy az a talajvízre települt, az ivó- és itató vízigényt rendszerint regionális vízművel, vagy vízművekkel biztosítani kell, b) a vízszínsüllyesztés során kitermelt vízmennyiséget ipari vízként célszerű felhasználni, c) csapadékszegény területen a növényzetnek régebben a talajvízből biztosított vízszükségletét öntözéssel kell kielégíteni, d) a területre eső felszíni vizek természetes hozama megváltozhat, melynek hatásával számolnunk kell, ej a vízszínsüllyesztés során kitermelt vízmennyiség elvezetési módját a szivárgási viszonyoktól és a szivárgás hatásától függően kell megválasztani. Az említett feladatok megoldásához a leszívási felület kiterjedésének és a talajvízszínsüllyedés mértékénel< ismerete nélkülözhetetlen. Ezért az érintet területen lehetőleg még a vízszínsüllyesztés megkezdése előtt talajvízszín észlelő kúthálózatot kell kiépíteni. A PORTUGÁL GÁTAK MÜZGÁSVIZSGÁLATÁRÓL Hernádg Alajos 627.082.058.2(469) IRODALOM: 0. Vieria Rodrigues: Mesure des déplacements des grands barrages portugais. (Symposium sur l'observation des ouvrages. RILEM. Lisboa 1955.) s A hazai vízépítési szakirodalom eddig nem foglalkozott a nagyobb vízi létesítmények mozgásainak vizsgálati módszereivel és az ezzel kapcsolatos eredményekkel. Ennek legfőbb oka az, hogy nagyobb vízi műtárgyaink száma csekély, így eddig a vizsgálatuk szükségessége sem jelentkezett. Ma már azonban, amikor a lázbérci völgyzárógát közvetlen építés előtt áll, valamint a nagymarosi nagy dunai erőmű megvalósítása is elérhető közelségbe került, felmerül a mozgásvizsgálatokkal kapcsolatos hazai irodalom szükségessége. Ennek jegyében állítottuk össze ezt az ismertetést is, amely a jelenleg gyűlő hazai tapasztalatok közreadása előtt egyelőre külföldi módszereket, illetve eredményeket ismertet. A nagy vízépítési műtárgyak igen költséges építmények, amelyek mozgásainak folyamatos megfigyelése a tönkremenetel megelőzésének alapvető módja. A mozgások megfigyelése történhet beépített berendezésekkel és geodéziai módszerekkel. A geodéziai módszerek képet adnak a süllyedésről, a vízszintes elmozdulásokról, az elferdülésekről, billenesekről és eltorzulásokról. Magas építmények — pillérek, völgyzárógátak — vízszintes értelmű elmozdulása a legveszélyesebb jelenségekre mutathat rá. Ezért vezették be már a múlt században néhány nagy völgyzárógátnál a felsőrendű háromszögelésen alapuló mérési módszert, majd az ún. egyenesre mérés módszerét. A két módszer hátrányain okulva a portugál Laboratorio Nációnál de Engenharia Civil kutató intézet az ismerteteti új eljárást fejlesztette ki. A méréshez szükséges berendezések és az észlelés idejének megválasztása A mérések végrehajtásához lehetőleg mozdulatlan műszerpillérek szükségesek. Ezek mozgását több körülmény okozhatja, amelyeknek egy része megakadalyozliató, a másik része az okozó ismeretének hiányában sajnos nem. Mindenképpen