Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Szabó L.: Talajvízszinsüllyesztés Németországban 401 NAGYMÉ RETŰ TALA J VÍZSZINS ÜLLYESZTÉSEK NÉMETOBSZÁGBAN Dr. Szabó László 624.152.612.2(43-312.8) IRODALOM 1. K. Hrabowski, E. Filzner und W. Giirgens: l)iehydrogeoIogischeSpezialkartierung(l : 25(100) dargestellt am Beispiel des Messtischblattes Senftenberg. Wasserwirlscliaft-Wassertechnik. 1958. 8. sz. 2. II. Keil: Die Wasserwirtschaft im Erftgebiet in landwirtschaftlicher Sicht. Sonderdruck aus der Vortragsreihe der 10. Hochschultaqung der Landwirtschaftlichen Fakultät der Universität Bonn vom 2. und 3. Oktober 1956. Nagyobb területeken a talajvízszint mezőgazdasági, ipari és bányászati célból süllyeszthetik. Az első két esetben a víztükör süllyesztése ritkán haladja meg az egy-két méteres nagyságrendet. Ezzel szemben a bányászat érdekében végzett vízszinsüllyesztés mértéke a 10 — 20 méteres színtkülönbséget is gyakran meghaladja, sőt többszáz métert is elérhet. Az ilyen nagyméretű vízszínsüllyesztés területileg 100 km

2 többszörösére is kiterjedhet. A nagyméretű talajvízszinsüllyesztés hidrogeológiai sajátságait két német példa kapcsán szeretném vázolni. A NDK második ötéves tervének legnagyobb alkotása, a Kombinat*Schwarze Pumpe a keletnémet bányászat legfontosabb termékének a barna szénnek vegyi- és elsősorban nehézipari hasznosítása érdekében a barnaszén-bányák súlypontjában épül. Itt, Senftenberg térségében már a múlt században megkezdték a bányászatot. Az utóbbi évtizedekben különösen a nyíltszíni fejtés terjedt ki nagy területre. Senftenberg Drezdától É-ra, az Elba mellékfolyójának, a Schwarze Elster-nek a völgyében települt. Környéke sík, illetve a folyó több km szélességű völgyét alacsony, annál legfeljebb csak 30 m-rel (D-ről 60 m-rel) magasabb dombvonulat szehélyezi. Ezen a vidéken a felszín közelében húzódó barnaszén rétegek nagy részét vékony miocén agyagréteg, majd pleisztocén folyam, — illetve moréna-homok és kavics fedi. Az utóbbi jó vízvezető rétegekben helyezkedik el a talajvíz. Feküjét több helyen jó vízvezető anyaggal kitöltött eróziós árkok szakítják meg, melyek többsége még a jégkorszakban keletkezett. így a talajvíz nemcsak a második, hanem a harmadik, sőt a negyedik szintbeli rétegvizekkel is összefügg. A felső vízvezető rétegek szivárgási tényezője 3.103 és 6Д05 között változik. A barnaszén külszíni fejtése, illetve az ennek érdekében végrehajtott nagyméretű talajvízszínsüllyesztés a terület természetes vízháztartását nagymértékben módosította. A külszíni fejtések térségében hatalmas leszivási tölcsérek alakultak ki, sőt a Scnwarze Elster vízhozamából a bányavidékkel szomszédos szakaszon tetemes mennyiséget veszít. A talaj vízállás ingadozásának ismerete a bányászat szempontjából nagy jelentőségű. Ezért a talajvízszín észlelésére Senftenberg térségében — több, mint 150 km

2-res területen — már az első világháborút követően nagyszámú figyelő kutat telepítettek. Sűrűségük ma már mintegy 1,4 kút/km

2. A kutak észlelési adatainak felhasználásával a talajvíz tükrének egy-egy időponthoz tartozó helyzetét izohipszás térképek szerkesztésével rögzítették. A senftenbergi külszíni fejtés érdekében keltett leszívás nagy területre hat ki. Megjegyezzük, hogy a „bányászat beindulása előtti, tehát a zavartalan talajvízszín fő esési iránya az É-D-i talaj vízáramlásnak megfelelően a Schwarze Elster felé tartott. Ezt az eredeti esés irányt 1937-ben már csak az ÉK-i harmadban találjuk meg. A talajvíztükör magassági helyzete általában az éghajlati elemek változásának hatásától függ. Példánknál a' vízszín alakja a bányafront előrehaladásával és az új helyeken beinduló külszíni fejtések hatására is változik. Ennek a változásnak mértéke két különböző időponthoz tartozó vízállás-adatok különbségeként számítható és ábrázolható. Az 1. ábrán az 1943. és 1955. évek talaj vízszín-adatai 11 Vízügyi Közlemények