Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

:376 Kisebb íközlemények 4. ábra. Az előregyártóit elemek eltávolítása pneumatikus szerszámokkal, a szekrényen belül az alsó merevítőTgerendák csatlakozásánál kezdődött, majd a négy sarok teljes elbontása következett. A betonpapucs 25%-ának elbontásánál a vasbeton szekrény hirtelen süllyedt, mégpedig úgy, hogy az északi oldalon 380 cm-t, a déli oldalon 150 cm-t süllyedt, tehát igen jelentősen billent észak felé a szekrény. A talaj feszültség a megmozduláskor 1,55 kg/cm

2 volt. A vasbeton szekrény süllyedését a szekrény egyik sarkán elhelyezett szintező műszerrel mértük, melynek látsikjában 0-tól induló szintező lécet helyeztünk el a szekrényen kívül, fix, ismert magasságú ponton, s ugyancsak a látsíkba eső 0-től induló szintező lécet helyeztünk el a szekrény másik három sarokpontján is. Ez által a vágóéi helyzete, illetve a süllyedés mértéke egy műszerállásból bármikor ellenőrizhető s a torzió is könnyen megállapítható volt. A szekrény kedvezőtlen elbillenésének kijavítását, azaz a függőlegessé tételt a megfelelő kazettákból való kotrás útján rövid idő alatt elértük. A süllyesztés a kavicsos homok talajrétegben, a 8 kazettában végzett,folyamatos víz alatti kotrással eredményes és a napi előrehaladás 12 cm volt. így az I. süllyesztési ütemben előirányzott 94,60 mAf-i szinten a vágóéi négy oldala a Duna-meder termett talaját elérte, sőt abba bele is vágódott. A II. süllyesztési ütem 3200 tonna süllyesztőszekrény teljes súllyal 5-én kezdődött. A palás agyagot magas nyomású vízsugárral búvár-munkával bontottuk, s a fellazított agyagot markoló távolította el a kazettákból. A süllyesztési eredmény így 4,5 cm/nap volt. Az I. és II. ütem süllyesztés előrehaladásit vizsgálva az átlagos eredmény 11 cm/nap. Ez az érték megegyezik a közelítően azonos méretű szekrényeknek a műszaki irodalomból ismert süllyesztési eredményeivel, így pl. a sztálinvárosi II. számú szivattyútelep, vagy tiszapalkonyai vízkivételi mű napi süllyedési mértékével. Ennél a műtárgynál a helyi adottságok figyelembe vételével lehetővé vált a lassú és költséges vízsugárral való mosatás kiküszöbölése. Ennek egyik módja a kemény palás agyag lazító robbantása volt. A módszer közvetlen célja à kazetták közepén a búvárok mosatási munkájához szükséges 50 — 60 cm mély munkagödör kiképzése, illetve a keményebb rétegeknél a vágóéi menti agyagpadka fellazítása vízszintes furatokban elhelyezett töltetek robbantásával. A végrehajtott robbantási kísérlet azonban nem hozta meg a kívánt eredményt. A művelet hosszadalmas, veszélyes, a búvármunka igény nagy — így költséges is —. A robbantás során felhasznált 4 db 10 dkg-os paxit töltet nem lazította kellő mértékben a talajt. A süllyesztés meggyorsításának másik módja a szekrényben nyílt víztartás melletti száraz munkatér biztosítása, ahol a föld fejtése kézi erővel történhet.