Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

3. füzet - VII. Kisebb közlemények-Ismertetések

Péter G.: Nagyátmérőjű vízvezetékek 373 közben a távvezeték mentén tervezett négy katódállomást is megépítették és bekapcsolták. A cső védelméhez a bekapcsolás időpontjában kb. 500 watt egyenáramú teljesítmény volt szükséges. A víztávvezetékben fellépő lengések nagyságának megállapítására néhány előzetes kísérletet végeztünk, további megfigyelések folynak. Az eddigi tapasztalatok a tervezettel egyezően azt mutatják, hogy a lengéscsillapító légüstök üzemeltetése révén hirtelen leállásnál fellépő nyomáslengések értéke alatla marad a maximális üzemi nyomásnak. A tervben szereplő vízmű irányító (diszpécser) szolgálat teljes kiépítése, továbbá a tározó medencéknél előirányzott távműködtetésű gyors és lassú gvűrűs-zárak beépítése ugyancsak a közeljövőben várható. A fenti rövid összeállítással célom az volt, hogy egy víztávvezeték építésénél elért eddigi tervezési és kivitelezési eredményeket nagy vonalakban ismertessem. Ez az első víztávvezeték fektetése hazánkban, amely mind gépesítés, mind szervezés vonalán korszerű. Kívánatos a csőtisztítás és korrózió elleni védelem tekintetében a kísérletek továbbfolytatása, hogy a legközelebbi ilyen természetű víztávvezetéknél teljesen kiforrott és a gépesített belső szigetelésre is tökéletes eljárásunk legyen. A fektetés technológiáját illetően — úgy gondolom — a hegeszkötéses távolsági vízvezetékek gyors és szakszerű építését sikerült megtalálni. V KÄPOSZTÄSMEGYERI FELSZÍNI VÍZKIVÉTELI MŰ ÉPÍTÉSE PALOTÁS PIROSKA és PETIK ERNŐ

1 628.113.1(439.151) Budapest elmúlt 10 év alatti nagyméretű fejlődése a közművekre is nehéz feladatot hárított. Az új lakótelepek, gyárak fokozott vízigényét a meglevő vízellátási rendszer nem tudta kielégíteni. A jelenleg is jelentős vízhiány a 15 éves távlati terv szerint mintegy megháromszorozódna, így szükségessé vált a felszíni vízmű megépítése. A létesítmény telepítésére a Budapesttől északra fekvő Káposztásmcgijer környéke volt alkalmas, mert egyrészt kevésbé szennyezett a Duna vize, mint a déli oidalon, másrészt külön beruházás nélkül a meglevő vezeték-hálózaton az ivóvíz nagy része továbbítható. A természetes állapotú, nyers dunavíz a vízkivételi művön keresztül szivatytyúk segítségével juta csőhíddá alakított fővezetékbe. A mű napi 200 000 m

3 víz továbbítására alkalmas. Ebből átadó aknán keresztül a terepszint alatt vezetve éri el a tisztító telepet, ahol a nyers vizet előklórozzák. Ezután a homokfogóban a víz a hordalékot és egyéb nagyobb szemcséjű szennyeződést a műtárgyban kialakított zagy-gyűjtőben adja le. A zagyot csővezetéken keresztül juttatják vissza a Dunába. A homokfogóból a víz az elosztóba kerül, előzetes vegyszer (alumíniumszulfát és vasszulfát) adagolással. Ezután kerül a derítőbe, mely fordított csonkakúp alakú medence, középen függőleges tengelyű hengerrel. A vegyszer pelyhesedését forgó mozgású szerkezet akadályozza meg. A hengerből a körülvevő kúpos medencébe áramlik a víz — itt alakul ki a vegyszer hatására a mesterséges függöny — melyen keresztül áramolva a víz szennyeződése fennakad. A derített víz szűrőmedencékbe kerül. A homokszűrő rétegen át történik a víz végleges tisztítása, s innen jut a tisztavíz medencébe. Ha szükséges, a hálózatba nyomás előtt utóklórozzák. Л Hídépítő Vállalat a vízkivételi művet és csőhíd pilléreit építi. Erről kíván a cikk ismertetést adni. A vízkivételi mű tulajdonképpen szivattyútelep, egy mesterséges szigetről kotrással süllyesztett, szekrényes kivitelű, szigetelt, száraz aknás szivattyú térből és ehhez csatlakozó Duna felől nyitott 12 előaknából álló műtárgy. A vízkivételi mű szivattyú gépháza a nagy Duna-ágban létesített mesterséges szigetre települt, mely két ütemben épült. Az első ütemben kialakított ún. 1 Palotás Piroska, oki. mérnök és Petii; Ernő, oki. mérnök a Hídépítő Vállalat (Budapest) építésvezető mérnökei.