Vízügyi Közlemények, 1961 (43. évfolyam)

1. füzet - II. Szitkey László: Üzemeink, közintézményeink vízellátása és szennyvízkezelése

32 Szitkey László IV. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS KEZELÉS À megfigyelt ipari, és egyéb üzemek, közintézmények összes frissvíz beszerzésének 90%-a, 4,6 millió m

3 jelentkezik vízelvezetésként. Az összes vízbeszerzéshez képest jelentkező 10%-os elhasználódás főbb okai a csőhálózati veszteségek, elsősorban a hűtőberendezéseknél a párolgási és permetezési veszteség, a locsolásra felhasznált vízmennyiség, a gyártmányokba bekerülő víz, vasútnál a mozdonyok kazántápvize. A megfigyelt gazdasági egységek által elvezetett víz 73%-a gyakorlatilag nem szennyezett, túlnyomórészt felmelegedett hűtővíz. A fennmaradó 27% azonban rendkívül veszélyes szennyeződést jelent a befogadó élővízfolyásokra. Ezért érdemes a különböző szennyeződésfajták ártalmait egyenként rövid vizsgálat tárgyává tenni (III. táblázat). A házi szennyvizekkel általában azonos összetételű lúgos kémhatású fekáliás szennyvizek az üzemi dolgozók vízhasználatából származnak és minden ágazatnál, ill. iparágnál egyaránt keletkeznek. A kibocsátott kátrány- és fenoltartalmú szennyvizek országos mennyisége kevés: 30 860 m

3/nap, kártételük azonban egyike a legsúlyosabbaknak. A mérgező hatású, többségében ciántartalmú szennyvizek főkibocsátója a vegyipar, továbbá a gépipar galvanizáló üzemei. Együttes napi mennyiségük 23 000 m

3. E szennyvizek több mint kilenctized részét közcsatornákon át vezetik el, megfelelő tisztítás (közömbösítés) hiányában súlyosan veszélyeztetik a csatornabúvárok életét és egészségét. A savas és lúgos kémhatású szennyvizek főként a csatornák állagát rongálják, valamint a közcsatornaművek tisztítóberendezéseinek hatásfokát rontják. Savas szennyvizeket nagy mennyiségben a vegyipari (20 000 m

3/nap), a könnyűipari (49 000 m

3/nap) és élelmiszeripari üzemek (61 000 m

3/nap) bocsátanak ki. A lúgos kémhatású szennyvízkibocsátás az erőműveknél, a könyűiparnál és a fürdőknél (kommunális ágazat) jelentkezik. A savas és lúgos szennyvizek együttes mennyisége kereken 260 000 m

3/nap, ártalmatlanná tételük viszonylag egyszerűen, kémiai közömbösítéssel lehetséges. Az egyéb szennyeződésfajták közül nagyobb tömegben jelentkeznek a következők : a bányák által elvezetett bányavíz, a szénosztályozók és az ércdúsítók szennyvize nagy mennyiségű szervetlen, illetve nem bomló szerves szilárd hordalékot tartalmaz. A könnyűipari üzemek által kibocsátott ilyen szennyvizek iparáganként változó összetételűek. A rostfeldolgozó üzemek szennyvizei rothadó rostokat tartalmaznak, hasonló összetételű a papírgyárak szennyvízkibocsátása is. A textilipar festődéinek szennyvizei rendkívül változatos vegyi összetételt mutatnak. A technika fejlődésével napjainkban mindjobban előtérbe kerülnek az olajjal, benzinnel és radioaktív izotópokkal feltöltött szennyvizek. Hazánkban ezek jelentősége ma még nem nagy, de az energiahordozók eltolódása a szénről a kőolaj (dieselesítés), ill. az atomenergia felé már a közeli években e veszély intenzív fellépését hozza magával, a védekezés technológiája előreláthatóan már a mai tudományos kutatási program tárgyát kell képezze. A 4,6 millió m

3/nap összes vízkibocsátásából a közcsatornaművek 0,4 millió m

3-t vezetnek el (9%). A városi csatornahálózatokba került vízmennyiségből 264 000 m

3 ártalmas szennyeződésű, az összes káros szennyvízkibocsátás 21%-a.